Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
meztette őket: míg az egyéni gazdák az általuk használt föld után fizetnek adót, a tsz-tagok a háztáji föld után kötelesek adót fizetni! A nyári hónapokra komoly problémák alakultak ki a két felsöörsi termelőszövetkezetben. Az 1959. június 19-i tanácsülésen a vb-elnök közölte beszámolójában, hogy a Dózsa Tsz-nél a növényápolási munkák nagyon elmaradtak (,,...a Megyei Pártbizottság részéről Papp János megyei párttitkár a helyszínen győződött meg arról, hogy ezen a téren áldatlan állapotok uralkodnak!") A Rákóczi Tsz-nél a munkálatok általában jobban haladtak, mivel a tagság és a családtagok jobban bekapcsolódtak a munkába. Itt inkább a közösségi szellemben voltak súlyos problémák: „...Hiba a Rákóczi Tsz tagságában az - hangoztatta a vb-elnök -, hogy egyes tsz-tagok megkülönböztetést tesznek 'pápista' és 'kálomista' tagok között. Most, amikor a szocializmust építjük a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül, szinte hihetetlennek tűnik, hogy egyes felelőtlen egyének vallási villongást provokálnak ki a tsz-ben. Ez nem megengedhető, mert ezáltal csak a munka menetét zavarjuk!" Közben egyre nehezebben alakult a kút építése az Újtelepen. A 8 méteres mélység után megjelenő vastag sziklapadon át csak kompresszorokkal lehetett folytatni a munkát. Egyre többen hangoztatták, hogy biztosra vehető, hogy legalább 35 méter mélységig kell leásni, hogy vizet találjanak. Ugyanis az Újtelep alatt levő - mintegy 30 méteres völgyben húzódó Hóvirág utcában levő kutakban bőven volt víz. Mindenki innen horc^ta fel az Újtelepre a vizet. Sokan felvetették még a tanácsülésen is, hogy miért kellett az Újtelepet ilyen lehetetlen helyen kijelölni annakidején! Augusztus 14-én a Rákóczi Tsz bejelentette, hogy 200 ezer forint hitelt vettek fel, s ebből - még az ősz beállta előtt - 40 db szarvasmarhát, 20 db anyasertést és 150 db juhot akarnak vásárolni. Legnagyobb gondjuk az volt, hogy a tsz ingatlanai kb. 450 tagban voltak «zétszorva a község határában, s így nagyüzemi gazdálkodást lehetetlen volt végezni. Augusztus l-jével változás történt a községi állami általános iskolában: Ács Antal távozott az igazgatói állásból, helyét Bódai Ernő vette át. 375 1959. szeptember 2-án Markó Marcell József felsöörsi plébános nyugalomba vonult, s helyét Czuppon Sándor vette át. „A legsürgősebb teendő írta az új plébános a História Domusban - a templom állagmegóvása volt. Az Egyházmegyei Hatóság kiküldötte rövidesen az ügyben Vándor Ferenc építészmérnököt; az egyházközség képviselő-testületének nevében pedig az Országos Műemlékfelügyelőséghez fordultam segítségért. A kérő levélre nem érkezett válasz, a templom pedig az esőzések alkalmával alaposan beázott. A helyi tanácshoz fordultam támogatásért, amely az ügyet magáévá tette, mivel I. osztályú műemlékről van szó, és (a tanács is) az OMFhez fordult segítségért." 1959 ősze kisebb-nagyobb helyi problémákkal telt el. Az Öreghegy villamosítására szánt 27 200 forintot a községben felszerelendő hangosító berendezésre használták fel. Mivel eddig az nem volt - megkezdték az utcanév táblák felszerelését. Leállt a kultúrház nyugati támfalának, az Úttörő utcai általános iskola kerítésének építkezése anyaghiány miatt. Leállt az újtelepi kút ásása is, mivel 22 méteren még mindig nem volt víz. Az október 9-i tanácsülésen újra felmerült a törpevízmű építésének gondolata, de
