Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
1959 januárjában egyre több szó esett a termelőszövetkezetek újra szervezéséről. Ezért a január eleji községi tanácsülésen már a helyi termelőszövetkezet fejlesztése volt a központi kérdés. A vb-elnök közölte, hogy a Dózsa Tsz létszáma nagyon kicsi. Meg kell oldani, hogy a még egyénileg dolgozó gazdák nagy számban lépjenek be a tsz-be. „...Ha pedig a jelenlegi termelőszövetkezetbe nem akarnak belépni - tapintott a lényegre a vb-elnök —, úgy azt javaslom, hogy alakítsanak maguk egy teljesen új termelőszövetkezetet, és ott jó példát tudnak majd mutatni a Dózsa Tszcs tagságának. Községünkben működik a Szőlőtermelő Szakcsoport. A szakcsoport már egy lépéssel előbbre van a szocialista nagyüzemi gazdálkodáshoz! Kérem a szakcsoport tagjait, hogy alakítsák meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Ehhez minden segítséget és támogatást megkapnak a helyi Pártszervezet és a községi tanács vb-től, de a felsőbb szervektől is!" Mecséri Lászlóné községi párttitkár az alábbiakban emlékezett vissza ezekre a napokra-hetekre: „...Elhatároztuk, hogy Felsőörs szocialista község lesz. A termelőszövetkezet szervezésében segítettek a Balatonfűzfői Papírgyár dolgozói. Három hétig egyfolytában jártuk a házakat, agitáltunk a termelőszövetkezeti mozgalom mellett. A falu egyéni gazdái nem sokat hederítettek ránk. Volt, ahol már vártak bennünket, hiszen úgyis tudták, hogy minden este megjelenünk. Az agitátorokat leültették, borral kínálták, de kikötötték, hogy ne szóljon egy szót sem, mert úgyis tudják, mit akar mondani. Nagyon nehezen boldogultunk, mert elsőnek senki nem akarta aláírni a belépési nyilatkozatot. Talán, mert megunták az emberek a sok győzködést, elkezdődött a belépés. Azt azonban soha nem árultuk el, ki volt az elsö. A gazdák ezután kikötötték, hogy az egykori cselédekkel nem hajlandók dolgozni. így alakult meg 1959. február 27-én a felsöörsi Rákóczi Termelőszövetkezet. Az első elnök Frick András lett, aki nagyon fiatalon kapott bizalmat. Áprilisban már Mesterházi Lajost is hazahívták könyvelőnek az EDÁSZ-tól." Az 1959. évi statisztikai adatok szerint 58 olyan család lépett be a Rákóczi Tsz-be, akik családonként 7 katasztrális holdnál nagyobb földterületet vittek be a szövetkezetbe. Ugyanez mutatkozott meg a bevitt állatállomány esetében is. A Rákóczi Tsz-be a község jómódú gazdái léptek be, akik a későbbiekben is bizonyítani akarták szakmai fölényüket. Szakembert is hívtak a gazdálkodás irányításához. Bella József már az első hónapokban a szövetkezetbe került. Nagy gond volt az, hogy a „Rákócziban" rövidesen két pártra szakadt a vezetés. Frick András fiatal, ambiciózus ember volt, szinte mindenki barátja volt a községben. A másik csoport Bella József köré sorakozott fel, akit viszont jól képzett szakembernek tartott mindenki. így már kezdettől fogva meghasonlott a vezetés a Rákóczi Tsz-ben. Az 1959. évi statisztikai adatok szerint Felsőörsön két termelőszövetkezet működött: a Dózsa György Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (elnöke: Kovács Imre): 82 taggal dolgoztak 670 k.hold földön (melyből 517 k.hold volt a szántóföld). Az 1950. évi állatállományról nem közöltek adatokat. A Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (elnöke: Frick András): 118 taggal kezdte meg működését 743 k.hold földön (melyből 566 15 HelMÍörs évszázadai 225
