Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
rús események során. A mezőgazdasági munkák mielőbbi normalizálása érdekében - május 6-án - felmérték a községben található mezőgazdasági erőgépeket és a működtetésükhöz szükséges üzemanyagkészleteket; Frick és Tóth: „Ford" traktor: 20 lóerős (petróleum-benzin meghajtásos). Javítás alatt. Két ekéje van. Üzemanyag nincs. Bogdán Mátyás: „Rába" traktor: 20 lóerős (benzin meghajtású), üzemképes, két ekéje van. Üzemanyag nincs. „Diesel" traktor: 46 lóerős (gázolaj-benzin meghajtású), üzemképtelen, üzemanyag nincs. „Gaze" traktor: 20-25 lóerős (benzin-petróleum meghajtású), teljesen üzemképtelen, üzemanyag nincs. Holczhauser János: „Hoffer-Schranz" traktor: 20-25 lóerős (gázolaj meghajtású), üzemképtelen, üzemanyag nincs. Rövidesen - május 17-én - közellátási szempontból összeírták a község állatállományát is, valamint a vetésterületet: állatállomány: ló (27 db), ökör (39 db), borjú (50 db), tenyész koca (50 db), sülső (100 db), malac (63 db), juh (65 db), kacsa (59 db), lúd (59 db), tyúk (450 db). Vetésterület: búza (136 k.hold), rozs (127 k.hold), árpa (126 k.hold). Ennek igen komoly jelentősége volt, mivel csak így volt érzékelhető, hogy a szovjet katonai parancsnokságok - az elmúlt egy hónap alatt milyen jelentős mennyiségű terményt és állatot vettek igénybe Felsőörsről: terményekben (métermázsában számítva): búza (121), rozs (67), árpa (96), zab (91), tengeri (50), burgonya (73), takarmány (456); egyéb termékek (kilogrammban): liszt (3245), zsír (832), hús (780), cukor (113), bor (113 liter), mák (392 kg). Állatok: 42 db ló, 160 db tehén, 21 db ökör, 87 db sertés, 923 db tyúk, 13 db liba, 35 db juh. Bizonyosan volt összefüggés a fentiekkel, hogy amikor - május 28-án közhírré tették, hogy a 18-42 éves férfiak, illetve a 20-24 éves nők önként jelentkezhettek a magyar demokratikus hadseregbe, Felsöörsröl senki sem jelentkezett. 347 Június közepén újra a háború szomorú maradványairól tárgyalt a közigazgatás. Június 9-én a körjegyző közzétette, hogy „...Körjegyzőségem területén ideiglenesen eltemetett katonák holttesteinek temetőbe való áthantolását szeptember hó végére halasztottuk. Bombatámadás által elhalt katonák személyazonosságát a községek bírái és a lakosok ismerik, azokról hozzátartozóikat értesítettem." A fentieknek előzménye az volt, hogy június 8-án - a Népjóléti Minisztérium és a vármegyei alispáni hivatal felhívására - a körjegyző körlevelet adott ki három községének: „...Felhívom a bíró Urat, hogy ha a temetőn kívül eltemetett holttestek nem lennének elég mélyen elásva, akkor Bíró Úr közmunka igénybevételével megfelelő vastagságú földréteget hordasson rá, az így képzett sírt árkolják körül, hogy az esővizet levezesse. A sírokat, főképpen az orosz katonai sírokat megfelelő ideiglenes síremlékkel lássa el. Az így eltemetett emberi holttestek az ősszel lesznek a temetőbe áthelyezve. Amennyiben az elásott állati hullákon sem volna elég vastag földréteg, Bíró Úr oda oda hordasson földet, Bíró Úr e rendeletem végrehajtását jelentse!"
