Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

Az utólagos felmérésekkel megállapították, hogy a községben vívott szórványos harcok során négy magyar, két német és három szovjet katona halt meg, s valamennyien ideiglenesen vannak a község határában eltemetve. Az 1945. április 23-án megalakult felsöörsi földosztó bizottság július elejére teljesen csődöt mondott. Július 8-án a községi földigénylő bizottságot újra meg kellett szervezni: „A felsöörsi fóldigénylő bizottságot újra kellett alakítani, mert az előző Földigénylő Bizottság megállapítása szerint sem fóldigénylő, sem megváltás alá eső ingatlan a községben nem volt! Ezt köszönhette a szegény lakosság a reakció suttogó propagandájának. A második Fóldigénylő Bizottság igyekezett a megérdemelteken segíteni, és ezért vagyunk hátralékban a munkával!" - írta jelentésében Bodai Ferenc, az új Földigénylő Bizottság elnöke. Az új Földigénylő Bizottság megállapította, hogy a volt községi nyilas vezetőnek - Szemenyei Antalnak - elkobozható ingatlana nem volt. Helyettese - Tüske Imre - szegény napszámos volt (1200 négyszögöl ingatlannal), ennek elkobzásától viszont eltekintettek. Miután a veszprémi székeskáptalannak a felsöörsi határban csak kb. 300 katasztrális hold erdeje volt, azt teljes egészében állami kezelésbe vették, így a községben három birtokelkobzásra került sor. A prépostság birtokában volt 252 katasztrális hold és 348 négyszögöl (ebből: 134 k.hold szántó, 1 k.hold kert, 11 k.hold rét, 89 k.hold legelő és 113 k.hold erdő). Az erdő és a legelő a község tulajdonába került (összesen: 202 k.hold). Az összesen 146 k.hold szántóból, kertből és rétből mindössze 42 k.holdat (ebből 39 k.hold 739 négyszögöl szántót) koboztak el a Borsóföld, Fánk, Vakola és Déllő dűlőkben. Ugyanis - mivel a prépostság tartotta fenn a templomot, a plébániát, a r.katolikus iskolát - célvagyonként a prépostság birtokában hagytak 104 katasztrális hold 227 négyszögöl birtokot. A megmaradt földek között szerepelt a préposti ház, udvar, a templom és tere, a Malomvölgyben kb. 7 k.hold rét, a Borsófóldön 232 négyszögöl házhely, a Fánk dűlőben 25,5 k.hold, a Vakolában 29 k.hold és 28 nöl., a Déllöben 31,5 k.hold. A 74 éves dr. Köves Bélának, és az első világháborús hadirokkant dr. Köves Miklósnak - a köveskút-pusztai osztatlan birtoka - összesen 435 k.hold 1513 négyszögöl volt. Ebből 219 k.hold 1238 nöl. volt szántó, 4 k.hold 1398 nöl. volt a kert, 2 k.hold 580 négyszögöl volt a rét, 4 k.hold 872 négyszögöl a legelő és 199 k.hold 1094 négyszögöl az erdő. Adó alá nem eső terület volt 4 k.hold 1131 négyszögöl. Az erdő és legelő itt is a község tulajdonába került. A megmaradt kb. 232 k.hold birtokból (amiből 219 k.hold 1238 négyszögöl volt a szántó) 220 k.hold 1249 négyszögöl területet elkoboztak. Meghagytak a volt tulajdonosoknak 4 k. hold 136 négyszögöl területet (dr. Köves Bélának 3 k. hold 1092 négyszögöl beltelket, feleségének: Bezerédy Ilonának 92 négyszögöl udvart; dr. Köves Miklósnak pedig 552 négyszögöl területet). A birtok zöme - a köveskút-pusztai majorság - 1908 óta haszonbérben volt (pillanatnyilag Bogdán Mátyás bérlő kezelésében). Bogdán Mátyás kárpótlásul 10 k.holdat kapott további használatra. Bogdán Mátyás utó-