Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

Az egyetlen tragikus félrelépést - egy O. M. nevű felsöörsi katona (aki közben orosz hadifogságban volt!) felesége: R. K. követte el, aki orosz ha­difoglyokkal élt itthon vadházasságban. A kapcsolatokból egy törvényte­len gyermek is született, aki azonban rövidesen meghalt. A háború után hazatért férj elhagyta feleségét, s összeállt egy M. T. nevű növel. Közben R. K. is meghalt, mire a férj feleségül vette ágyasát. A háborús esztendőkben Felsőörsön az iskolai tanítás rendben tovább zajlott. A katolikus iskola tanulói - 1915 karácsonyán - pásztorjátékot ad­tak elő ,,A hős karácsonya" címmel. „Kétszer adtuk elő - írta a História Domust vezető Padányi Sándor - nagy sikerrel. A 60 korona tiszta jöve­delmet a kárpáti falvakra, a vak és rokkant katonáknak és a hadi özve­gyek és árváknak küldtük. Ezenkívül az iskola évenként 10-12 koronát gyűjtött a katonák karácsonyára, egyszer 45 db tojást a veszprémi katona­kórházba." A háború alatt a vallási élet észrevehetően javult: „...Bevonu­láskor majdnem mind meggyóntak, olyanok is, akik ezt máskor nem szokták tenni... A háborús ájtatoskodások alatt a templom mindig töm­ve volt." 1916-ban kiváló sikerrel ülte meg az iskola a felnőttek résztvételével a „Kárpát-napot" a templom melletti téren, Vurglich Ágoston prépost elnök­letével, valamint Csendes Gyula kántortanító úr és a gyermekek közre­működésével. A nap 65 korona gyűjtést eredményezett. 1916 nyarán a katolikus templomból - hadi célokra - elvitték az 1896­ban öntött 182 kilogrammos „Szent Ágoston" harangot. Egyidejűleg elvit­ték a református templom egyik harangját is. 1916 őszén - román hadsereg betörésekor - erdélyi menekültek is ér­keztek Felsőörsre mintegy 12-14 családdal. Jobbára nők és gyermekek voltak Marostorda vármegyéből. Két gyermek itt halt meg. „Kevés erköl­csi érzékkel bíró nép volt - írta Padányi Sándor a História Domusban —, amelyeknek feltűnt, hogy errefelé az asszonyok mily sokat dolgoznak. Ná­luk nem így van. A tél beálltával sok kárt tettek a prépostsági erdőben, bár Vurglich prépost úrtól ajándékba elég sok fát kaptak. Pincetörésben is volt részük. Elszállásolásuk és élelmezésük minden gondját Molnár Fe­rencné jegyzőné viselte, aki fáradthatatlanul járt-kelt érdekükben. Kozma Antal gyergyószárhegyi fiú Csíkmegyéből ezen a réven alapított családot, itt, messze hazájától feleségül vévén Varga József vincellér leányát, Ág­nest. Az Öreghegyen telepedtek le." 1916. november 20-án meghalt Vurglich Ágoston prépost, akit ugyan­csak a felsöörsi temetőben helyeztek örök nyugalomra. A kegyúr - herceg Batthyány-Strattmann László - Horváth Lajos szentszéki titkos tanácsost és fiainak nevelőjét neveztette ki préposttá. Az 1916. december 15-i kine­vezést követően - az egyházi hatóságok engedélyével - Horváth Lajos 1922-ig továbbra is a herceg udvarában maradt, mint a herceg fiainak ne­velője. Addig is - 1916 novemberétől 1922-ig - az említett Padányi Sándor adminisztrátor látta el a plébánosi teendőket. Felsőörsön az iskolai oktatás a háború végéig akadálytalanul folyt. Csak az utolsó hónapokban - 1918 novemberében szünetelt két hétig a községben is fellépő ún. „spanyol járvány" miatt. „Itt említjük meg - írta Padányi Sándor adminisztrátor -, hogy bár a fél falu benne volt, haláleset

Next

/
Oldalképek
Tartalom