Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

csak egy történt. Előző év (1917) telén pedig hastífusz uralkodott, amely két halálesetet követelt." 1918 novemberében végetért a háború. Tizenhatan nem tértek haza, hősi halált haltak vagy eltűntek nyomtalanul; ANGYAL György: rokkant lábakkal jött meg a frontról és itthon halt meg. BARABÁS Ferenc: eltűnt. BARTL József: eltűnt. BOLLA István: nőtlen fiatalemberként a kárpáti harcokban halt hősi halált (közben megkapta a kis- és nagyezüst vitézségi érdemérmeket). DERHÁN József: eltűnt (két árvája maradt). ÉVÉRT István: eltűnt. GALAMBOS József: özvegye és három árvája maradt. HITTER Ferenc és HITTER György: testvérek voltak (apjuk a Köves-malom molnárja volt, mind az öt fia a frontot megjárta. Ferenc a kisezüst-, György pedig a bronz vitézségi érmet kapta meg korábban). HORVÁTH Gábor: két árvája maradt. LENNERT József: nyomtalanul eltűnt. LORINCZ József: özvegye és két árvája maradt. NAGY Bálint: a szeminárium vincellérje volt, s a háború első napjaiban hősi halált halt. VASS György: nyomtalanul eltűnt. VÉBER Ferenc: nyomtalanul eltűnt. ZAMBO Ferenc: a kárpáti harcokban már az első támadásokban hősi halált halt; özvegye és egy árvája maradt. Közvetlen a háború után még eltűntnek nyilvánították, de megjöttek: Búzás Pál, Ruzsás István, Zömbik Lajos. Súlyosan megsebesülve — rokkantán - tértek haza: KÖVESS Miklós (aki fél szemét elvesztette; vitézségéért megkapta a kis- és nagyezüst vitézségi érmet, s Signum Laudist és a Károly csapatkeresztet); MARKÓ István kovácsmester, TÜSKE Mihály köveskúti bognármester is súlyosan megsebesült, STRENNER Kálmán és BOGNÁR János (aki megkapta a kisezüst vitézségi érmet) megrokkanva jött vissza a háborúból. Könyebben megsebesültek (zárójelben a kapott kitüntetéseik): Kálmán József, Horváth József, Rúzsa István, Mezár Bálint (Károly csapatkereszt), Horváth Károly, Strenner József (Károly csapatkereszt), Kakacska Vendel, Vas Gábor (bronz- és kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Vas Imre, Kleska János (kisezüst vitézségi érem), Tóth József (bronz- és kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Horváth Ferenc, Angyal Imre, Strenner Ferenc (bronz- és kisezüst vitézségi érem, Károlycsapatkereszt), Strenner Antal (kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), ifjú Vas István (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Búzás József. Orosz hadifogságban voltak: Rúzsa József, Oszter Mihály, Vass András, Strenner Ferenc (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt; kétszer megszökött a fogságból), Steiger András, Bolla Mihály, Vincze Károly, Angyal Imre, Horváth József, Csertán József (bronz- és kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt). Olasz hadifogságban volt: Búzás József. Résztvettek a háborúban és épségben hazatértek: Rúzsa Sándor, Rúzsa János, Rúzsa Imre (az előbbi fia), Galambos István és fia: István (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Bartl Mihály, és fia: ifjú Mihály, Strenner Ferenc, Strenner István (8 évig volt tengerész), Strenner Vendel (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Strenner Antal (bronz- és kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt), Kakacska György, Sveisz-