Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

honvédzászlóalj - a II. hadtest kötelékében - a tavaszi hadjáratban, Buda ostromában és a királyrévzsigárdi ütközetekben tűnt ki. A szabadságharc végét Komárom várának örseregében érte meg.

285 A szabadságharc alatt Felsőörsöt katonai események nem érintették. A község háborús veszteségei ismeretlenek. Jelentős emberveszteségeket okozott viszont - az otthon maradt polgári lakosságnak - az 1849 nyarán kibontakozó kolerajárvány, amely elsősorban a háborús eseményeknek volt a következménye. Felsőörsön csak a katolikus lakosságból 34 ember halt meg a járványban.

286 2. FEJEZET FELSÖÖRS POLGÁRI FEJLŐDÉSE A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSTÓL A SZÁZADFORDULÓIG (1850-1900) Két évvel a szabadságharc után az alábbiakat írták Felsőörsről (1851): ,,Felső-Örs, magyar falu Zala vármegyében, a Balatontól fél órányira; utolsó posta: Veszprém. Lakja: 583 református, 400 katolikus, 20 zsidó lakos: Katolikus par.egyház, mely egyszersmind a helyi prépostság temploma; igen régi és mesterséges épület. Van itt református anyatemplom is. Házai rendezetlenek és szinte vörös kövekből épültek. Határa nagy. Fiatal erdeje gyönyörű. Szőlőhegye híres nemes bort terem, s az itteni szőlőket főleg urak bírják, s kitűnőleg megműveltetik."

287 Annak ellenére, hogy 1848 áprilisától megszűntek a nemesi előjogok és kiváltságok, a volt kisnemesség (amely paraszti vagy iparos munkából élt) - a hivatalos okmányokban (elsősorban a református egyház anyakönyveiben) - továbbra is feltüntette családneve előtt a „nemes" titulust. így pl. 1852-ben nemes László István és nemes Antal Julianna anyakönyveztették István nevű fiukat; nemes Lengyel Ignác földműves és Csapó Erzsébet Károly nevű fiukat íratták anyakönyvbe; 1853-ban nemes Varga Sándor földműves és Kis Lídia anyakönyveztették Julianna nevű leányukat, s ugyanebben az évben kötött házasságot nemes Antal László asztalos és Tálos Zsuzsanna, illetve nemes Sörös Mihály vincellér és Németh Zsuzsanna anyakönyveztették Klára nevezetű leányukat. Nemes Bott Lajos református lelkész és Miklós Julianna házasságából - 1852-ben - született Eszter keresztelőjén a község szinte egész nemessége felvonult, mint keresztszülő: tekintetes Dallos Györgyné (sz.: Tallián Erzsébet), Dallos Leopoldina kisasszony, Antal Ferencné (sz. Dallos Mária), tekintetes Dallos György és neje: Mórocza Krisztina, tekintetes Mórocza Dániel és neje: Semléri Julianna, tekintetes Rosos Károly és neje: Bezerédi Jozefa, Bezerédi Anna kisasszony, stb.

288 1853. március 2-án Habsburg I. Ferenc József császár kiadta az „Úrbéri Pátens"-t és a „Kárpótlási és Földtehermentesítési Nyílt Parancs"-ot, melyekben kimondta az úrbéri kapcsolatból és a földesúri joghatóságból ere-