Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

61 A Bél korabeli 300 q mai mértékkel 150 q, mely haltömegnek égy hálóval egyszerre kiemelése keszegből vagy gardából ritkán ugyan, de most is előfordul. 62 A CSÁKY családról Nagy Iván könyve több, mint 25 oldalon közöl adatokat: Zalamegyei főispánról ott nem olvastunk. A HAMPÓ, máskép Emust vagy Ernest, állítólag svéd eredetű és zsidó származású családról, mely Mátyás alatt emelkedett fel egész a kincstárnokságig, NAGY IVÁN, valamint LEHOTZKY Stemmatográfiája bővebben szól. Mátyástól kapta ERNEST a sziavon báni címet és Csáktornya várát s uradalmát. Fia, János Ulászló alatt főlovászmester, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja. Ennek neje alsólindvai Bánffy Miklós özvegye volt, tőle származott fia, Ferenc, aki Mohácsnál elesett. Ennek fia, Gáspár nőül vette KEGLEVICH PÉTER leányát Annát, de 1540-ben fiatalon, magtalanul elhalt; birtokait, így Csáktornyát apósa jogtalanul elfoglalta, de a kincstár visszavette. Hogy Zala főispánja lett volna, erre nincs adatunk. A török hódoltság alatt valóban a Zrínyiek voltak az egyesült Somogy-Zala főispánjai. ZRÍNYI, a költő halála után NÁDASDY FERENC országbíró, ennek lefejezése után előbb ESTERHÁZY FERENC, majd 1693-ban ZRÍNYI ÁDÁM, Miklós fia, aki a szalánkemeni csatában 1691-ben elesett. Utódja ESTERHÁZY MIHÁLY, Pál nádor fia (1691—99); a Rákóczi-korban NÁDASDY TAMÁS gróf állt az egyesült megyék élén. Az ALTHAN család Svábországból származott hazánkba. A. Mihály Adolf csász. íővezér, Esztergom várparancsnoka 1610-ben osztrák grófságot kapott. Ennek maradékai közül IV. MIHÁLY JÁNOS — akit BÉL MÁTYÁS említ — Barcelonában spanyol anyától született 1710-ben. III. Károlytól 1721-ben a Muraközre nyer adományt Zalamegye örökös főispánságával, de állását kiskorúsága miatt csak 1734-ben foglalja el, addig a megyét a későbbi nádor, BATTHYÁNY LAJOS gróf adminisztrálta. 1772-ben, a Bél-kézirat revíziója idején is ő a főispán. Az utolsó MIHÁLY JÁNOS gróf 1810—15 közt zalai főispán. Azóta e család Ausztriában és Sziléziában virágzik. 63 A NÁDASDY család a Nádas nemből származik, mely a Dunántúlon több családra szakadt; ezek egyikéből eredt — NAGY IVÁN szerint — a Gersei PETHŐ család is. NÁDASDY TAMÁS somogyi és zalai főispán, a kivégzett N. Ferenc országbíró, az egyesült megyék főispánja 11 gyermekének egyike, koronaőr és titkos tanácsos, gyermektelenül liait el; birtokait looassági tábornok fivérének, Ferencnek, a lepsényi hitbizomány alapítójának Tamás fia örökölte (1749—1800), aki szintén Somogy főispánja és koronaőr lett. Ennek Tamás nevű fiában kihalt a család ezen ága. A BATTHYÁNY-aJtra vonatkozólag l. 40. és 41. jegyzetünket. A Gersei PETHŐ családnak az Anjouk kora óta nevezetes szerepe volt főleg Vas- és Zalamegye történetében. A PETHŐ-A- 1427-ben nyerik el Keszthelyt, Rezit, 1440-ben Tátikát. A mohácsi vész után a család vagyona, hatalma egyre hanyatlott, úgy Iwgy várait elhanyagolta, amiért 1561-ben királyi parancs figyelmezteti őket a várak jókarban tartására. A család 1549-ben, ill. 1659-ben báróságot, 1666-ban, ill. 1706-ban grófságot nyert. A PETHŐbirtokok egy része a XVII. sz. folyamán a oelük rokon BAKÁCSOK kezébe jutott, kik zálogba vették azokat. 1712-ben PETHŐ JÁNOS kénytelen volt Keszthely várát 5.000 frt-ért FESTETICS PAL-nafc eladni. Ennek fia, Kristóf 1734-ben P. Zsigmondtól, akiben 1766-ban a család fiágon kihalt, megvette a zálogon és tényleg bírt zalai és oasi jószágait. A NICZKY családra von. I. 41. és 65. jegyzetünket. A Szentgyörgyi HORVÁTH vasmegyei eredetű család, mely több alispánt adott e megyének. József alispán leányát vette feleségül Festetics József tábornok, Kristóf bátyja, a tolnai uradalom és előnéo szerzője. A család nagy vagyonának alapítója a custodiatus birtokainak haszonbérlője, H. Zsigmond soproni követ, azután Békés főispánja, titkos tanácsos, a füredi Horváth-ház építtetője. Ennek fia, Zsigmond 1807-ben Somogy követe, 1810-ben grófi rangot és Hugonnára adományt nyert; erről neoét HuGONNAY-ra változtatta és megalapítója lett a Hugonnay grófi családnak. A Zalabéri HORVÁTH családból Ferenc élt BÉL MÁTYÁS idejében. Unokája, József zalai követ 1792-ben, másik unokája, János, zalai alispán 1832-ben. A Lengyeltóthi LENGYELEK ősrégi somogyi család. Lengyeltóti falu már IV. Béla