Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
aki — KÁROLY főherceg /563. évi jelentése szerint — a „Balaton egyik szigetén épült Fonyód várát" eredményesen védte a török ellen. 26 Az Ormánd folyásának, másképp: az ormándi mocsárnak Bél-korabeli vízrajzi állapotát jól érzékelteti a tudós fogalmazványai közt talált és fénymásolat után szövegünkbe (Zalamegye leírása elé) iktatott térképvázlat. Az Ormánd folyó nevét a mai térképek már nem mutatják, ezt a régi szép magyar nevet a hivatalos térképészet a szürke „Határárok" névvel helyettesítette, noha aki a Kisbalatont ismerte és mint e sorok írója is, többször bejárta, az ottani halászoktól gyakran hallhatta ezt a nevet: „Ormándi víz". A CHOLNOKY-/é/e balatoni hidrográfiában közölt régi térkép közül csak az 1780. évi 1 : 1,444.000es katonai térképen szerepel ez az ingoványos medrű patak „Ormány" néven. A NEU-ezredes-féle 1783. katonai térképen „Ormányság" név olvasható. TOMASICH 1792-ből való szép zalamegyei térképén csak maga az ormándi folyás (a folyó és az őt kísérő mocsárj van feltüntetve, de a megnevezés hiányzik. Az ősi nevet fenntartja és őrzi a Kiskomáromtól nem messze fekvő Ormándi puszta, mely az 1769. évi MÜLLER ICN.-/e/e Mappa Hung. Lacianaban még Ormánhida, LIPSZKY JÁNOS kitűnő Mappa generális-án (1806) Ormánhida, GÖRÖG és KEREKES Magyar Átlás-án (1802—1811) pedig Ormányhida nevet viseli. A legújabb Zala-vármegyei térképen ( 1 : 335.000), melyet az állami térképészet adott ki, Ormándpuszta néven találjuk a Nemesoid-komáromoárosi út mentén, közvetlenül a zalai megyehatáron. 27 A De la Rivière francia hadmérnök tervei szerint megerősített Sióvonal szerepéről v. ö. THALY KÁLMÁN munkáját az 1707. évi dunántúli hadjáratról, a Századok 1879—80. éof.-ban. — A kél emberöltővel utóbb készített MüLLER-/ete Mappa Lacianá-ba (1769) a Sió-torok somogyi oldalán be van jegyezve ; „Sáncok". — De még közel 100 évvel utóbb is voltak nyomni az erődítménynek^ mert PESTY helynéogyüjtésében Kiliti község helynevei közt szerepel még 1864-ben a „földvári dülő, melynek északi részén a még most is meglévő s állítólag a törökök által készített földvár van" — írja magyarázatul VARGA LÁSZLÓ jegyző. Ennek a földvárnak helyén a siófokiak régi temetője ét a káptalani „granárium" áll. H Minthogy egy stádium 600 láb, vagyis 185 m, amint látjuk, Tubero méretei nem esnek messze a valóságtól, mert 70 stádium — 13 km, 490 st. pedig 90 km. Hosszúság dolgában, Aliga és Hidvég közti távolságot számítva a helyes mérettől alig van 15% eltérés. 29 Amint látjuk, a lelkiismeretes tudós BÉL túlbecsüli az antik geográfusok alaposságát; azt a legoalószinűbb magyarázatot fel sem veti, hogy ezek a klasszikus földrajzírók, akik jobbára egymást másolták, nem voltak még abban a helyzetben, hogy ily távoli országokról valószerű, helyi ismereteken alapuló leírást adhassanak. — A Peiso tavat egyébként Mommsen óta a mai történettudomány — ha nem is egyértelműleg — a Balatonnal azonosítja. 3u A Balaton DNy.-i öblének, a későbbi Kisbalatonnak az utóbbi két évszázad folyamán bekövetkezett átalakulásáról CHOLNOKY balatoni hidrográfiáján kívül pontosan tájékoztat DORNYAY Béla tanulmánya: A Kisbalaton összezsugorodásáról, Keszthely, 1934, valamint KÉZ ANDOR dolgozata: A balatoni medencék és a Zalavölgy. Term.-tud. Közi, 1931. Pótfüzet, • iX Bél Mátyás Bozóthsága az újabb térképeken Nagyberek néven található. Ennek a hatalmas bereknek lecsapolására alakult 1864-ben a Keleti Bozót (csehi-ordai berek), 1867ben a Nyugati Bozót (Fonyód-keresztúri) Lecsapoló Társulat. Mindkettőnek elődje volt az 1842-ben Kaposvárott alakult Balatonmelléki Vízlecsapoló Társulat, későbbi nevén: Balaton Anyavíz Szabályozó Társulat. Somogy- és Veszprémmegyék határán, a Sióbozót lecsapolására létesült 1834-ben a Sióberki Társulat, mely 1847-ben új alapszabályokat készített. 33 Hogy a Sivó folyó neve a víz sivításával függ össze, ez ismét csak a dilettáns nyelvész névmagyarázó hajlamának szüleménye. A Magyar Tájszótár szerint a Dunántúl és nevezetesen a Balaton vidékén Sió a malom melletti zsilipárkot jelenti, melyen át tavaszi magasvíz, általában vízduzzasztás idején a fölös vizet leeresztik, hogy a malmot magával ne ragadja. V r ö. JANKÓ JÁNOS: A Balatonmellék néprajza. Helynév-szótár. 1901. BÁTKY Zs.: Séd és Sió. Föld és Ember. 1924.
