Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
>s Nyilván a Bottyán-fenéki reo ez, melynek forgalmasaága mellett bizonyít az a népesedéstörténeti szempontból figyelemreméltó tény, hogy BÉL MÁTYÁS később sorra kerülő falu-topográfiájában, de a MAPPA LACIANÁN, VÁLYI ANDRÁS 1796,-i magyar földleírásában, továbbá LlPSZKY és GÖRÖG térképein, valamint LIPSZKY „Repertórium locomm'-jában (1808) és CRUSIUS „Postlexicon'-jában (1804—09) is Bottyán hajósoktól és halászoktól népes falu volt még, s csak a fenéki hídnak FESTETICS LÁSZLÓ költségén 1816 táján történt megépítése óta süllyedt pusztává. De még FÉNYES ELEK 1865. évi dunántúli földrajzában is 108 lakossal van a „liajdani falu" megemlítve. Hogy KRIEGER SÁMUEL 1776. évi „Descriptio"jában „praed." jelzéssel van megnevezve, ez annál is biztosabb tévedés, mert az Orsz. Levéltárban őrzött ,,Lexicon locorum populosorum"-ban (1772) is pagus-ként szerepel Bottyán. 34 Balatonkereszturról BÉL M. a részletes topográfiában is aránylag több részletet közöl, sőt egy Keresztúr alatti jégi halászatot is részletesen leír, aminek valószínű magyarázata az, hogy BÉL MÁTYÁS személyes tapasztalatból ismerhette ezt a környékei, mert fia, Károly, a későbbi híres lipcsei egyetemi tanár, FESTETICS KRISTÓF hétszemélynök fiának, Pálnak, az 1772-ben grófi rangra emelt kamarai alelnöknek, Mária Terézia kedveltjének 1740—41-ben nevelője volt. A fiatal FESTETICSÉ/ kivitte magával Lipcsébe, hol aztán BÉL KÁROLY állandóan meg is telepedett. — Keszthelyi kastélyát FESTETICS K. csak 1745-ben kezdte el építtetni. V. ö. BLEYER T.: Gottsched hazánkban. 1909. :i5 A Balaton és környéke madárvilágáról v. ö. HOMONNAY NÁNDOR tanulmányát a Magy Biol. Kut. Munkái XII., 1940. évi kötetében. Az Accipiter-ek rendjébe tartozó sólymok (Falconidae) családjából 7 sólyom- és vércsefajt, a sasok (Aquilidae) családjából 18 sas-, ölyv-, héja-, karvaly-, kánya- és keselyűfajt sorol fel HOMONNAY. 36 Bedöntő vagy ajtó-léknek mondják ezt ma a jégi halászok. V. ö. LUKÁCS K.-nak a balatoni jégi halászatról, ennek mai szerszámjárásáról szóló cikkét, számos képpel, n Terin.tud. Közlöny 1928. évf.-ában. 37 A balatoni jégi halászat leírásának BÉL fogalmazványaiból vett változatát, melyben első izben találtuk a „fogas" halnév előfordulását, a Magy. Biol. Kut. Munkái XI11., 1941. évi kötetében tettük közzé. 38 A szlávokon nyilván szlovének, régi magyarsággal: tótok értendők, akik a DrávaSzáva közéből szivárogtak fel Somogyba. 3 " A török kiűzése után eleinte valóban tartományokra, katonai közigazgatási területekre osztották a Dunántúlt; a megye déli része, Kadarkuttól Barcsig pl. a pécsi ii. n. provinciához tartozott. Somogy- és Zalavármegyék annyira óhajtott különválása egyelőre még jámbor kívánság maradt. A katonai igazgatás csak évek sora után szűnt meg, de az újszerzeményi bizottság működése (1690-től) és Kollonics jogfosztó és elnémetesítő politikája Rákóczi szabadságharcában való lelkes és tömeges részvételre serkentette Somogy és Zala birtokos nemességét. A két megye 120 évig egyesített igazgatását csak 1713-ben szűntették meg. Az ezt elrendelő törvény szentesítése után osztották fel Somogymegyét a legfontosabb három erősségről elnevezett három járásra: a szigetire, kaposira és kanizsaira. 40 Ma e nagymultú főúri család nevét y-nal írják, de a vasmegyei levéltári okmányok szerint Lajos, a nádor, József, az érsek, valamint Fülöp herceg is Batthyáninak írták alá nevüket. -- NÁDASDY TAMÁS 1734-ben bekövetkezett halálával addigi helyettese, báró SIGRAY JÓZSEF lett a főispán, aki 6 évig töltötte be ezt a méltóságot és Marcalit jelölte ki a vármegye központjául. Az ezt megelőző tíz évben (1724—1733) NÁDASDY TAMÁS a kis Tapsonyban tartotta a rnegyegyűléseket, az esztergomi káptalantól bérelt birtokán. Sigray halála után, 1740-től 1747-ig PATACHICH volt a főispán. Távozása után a királyné BATTHYÁNY KÁROLY gróf, horvát bánt nevezte ki Somogy főispánjává; mivel azonban a bánt egyúttal fia, a későbbi 11. József nevelésével is megbízta, helyette unokaöccse, BATTHYÁNY LAJOS nádornak Ádám fia látta el a főispáni teendőket. BATTHYÁNY KÁROLY főispán 1772-ben halt meg, utóda SIGRAY KÁROLY lett, fia a korábbi főispánnak. Mikor József római király lett (1764), volt nevelőjét, Ii. Károlyt birodalmi hereegi rangra emelte. Ezt a rangot a fiutód nélkül elhalt főúr után bátyjának, Lajos nádorunk fiai, köztük József bíboros érsek, BÉL MATYAS kézirati hagyatékának megvásárlója iiv'ókölték.
