Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

ÁLTALÁNOS RÉSZ: MÁSODIK, POLITIKAI FEJEZET

rovásukra a tisztességeseknek, akik egyes-egyedül az övéiket veszik körül szeretettel és idegenektől távol tartják magukat. így annak megfelelően, hogy tisztes házasságban nemzik gyermekeiket, tisztességben nevelik és tisztességes életmódra szoktatják őket. A legtöbbnél jelen van a természet többi ajándékaival együtt a lélek és a test eleven ereje, annál inkább, minél gyakrabban odajutnak, hogy életüket fegyverben töltsék, mint akik hadakozásra születtek, olyanoknak láttassanak, akik őseik nyomába lépnek, a nagyatyákat, atyákat és rokonokat állítva példaként maguk elé. Mert amint a vidéknek nem legcsekélyebb részét — ahogy mondottuk — nemesek művelik, úgy a fegyverrel szerzett nemesség örökké szaporította a katonákat, a mai fiatalok nagyatyjait és atyjait. A bátrak bátrakat nemzenek, még forr némelyekben Kinizsi Pál herkulesi vére. Nem is volt olyan kor, midőn ez a megye híjával lett volna olyanoknak, akik szülőhelyüket kiváló háborús erénnyel ékesítették. Amit egykor a török és a belső háborúkban cselekedtek, arról tanúskodnak a történelem dokumentumai. A mi időnkben pedig, amikor a török a minapi szerződésszegéssel új háborút akart a magyarok ellen indítani, olyan erős kezekkel és olyan szép kiválasztással növelték a mieink a császári katonaságot, hogy az ellenséggel szembeállítva az elsők között nem csekély jeleit adták vitézségüknek. De minél többen tűnnek ki még hasonló erénnyel, annál inkább fájlalni kell, hogy nem tudják kimutatni természetadta tehetségüket. Sokan az eke szarvához ragadnak és alávaló eredetű gazdálkodással árnyékolják be a kiváló nemességet. Nem kerüli el ugyan figyelmünket, hogy egykor semmi sem volt nemesebb foglalkozás a földművelésnél és sok kiváló férfiút az ekétől hívtak el a legmagasabb méltóságokra. Ám elmúlt az a korszak, becstelenné vált a mezőgazdálkodás, nem mintha nem szerezne örömet a maga kellemetességével, hanem az idők közönséges viszontagságai következtében. Mert ahogy a földek jövedelme, úgy értékük is visszaesett. TV. § A gazdálkodás módja Egyébként - amint mondottuk - a megye földje imitt-amott kavicsos, helyenként kemény is a talaj és ha trágyával bőven megszórva háromszor gondosan meg nem szántják, elsoványodik és a munkának és kiadásoknak kamatjait nem adja meg. Ha pedig bőven terem, sokat veszít erejéből s nem téríti meg a földműves kiadásait. Ez a legfőbb oka a lakosainkat nyomasztó szegénységnek. Az egyetlen, amivel könnyítenek helyzetükön, a faizás lehetősége. Ezért télen és a mezei munkák szüneteiben kimennek az erdőbe szegények és a ledöntött faanyagot elszállítják a városokba és a fában szűkölködő