Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
ÁLTALÁNOS RÉSZ: MÁSODIK, POLITIKAI FEJEZET
falvakba és bármilyen csekély árért eladják, hogy végső szükségükön segítsenek. Egy-egy szekérre valót 6—6, legföljebb 8—8 garason vesznek meg tőlük. Ezért a pénzért nem tudom, hogy az emberek fáradságát, vagy a szekereknek és az igásállatoknak a költségeit számolod-e, mert ezek egyenként — hogyha a dolgot méltányosan becsüljük meg — többe kerülnek. Ám mindezt ennyiért avégből adják oda a parasztok, hogy valami kevés pénzt szerezzenek a lerovandó adók és terhek fedezésére s szükségüket elviseljék. Mert ettől is elesnek, akik a falvaktól és a mezei városoktól elszakadtak; ők ökrökkel való kereskedésben, azok cseréjében keresik könnyebbségüket, tinókat öreg ökrökre cserélnek; az ilyenféle kereskedés sehol sincs nagyobb szokásban. Ilyen módon ugyanis mind azok, kik öregeket kapnak, meghizlalva többért adhatják el őket, mind akiknek tinók jutnak, új igásfogatokat létesítenek. Egyébként ezek az állatok a parasztok számára megtakarítást jelentenek, nemeseknek meg csekély értékűek. Minden részen nehezen élnek, nehezebben kavicsos földön és legnehezebben azok, akiket a sorsuk az erdőkbe rekesztett. A legtöbbnek toldozott-foldozott lebernyeg és lenyúzott állati bőr a ruhája és ugyanazokba burkolják lábukat is. Epületekkel csak a feltétlen szükséghez képest, igen silányan vannak ellátva. V. § E megyének szlovákok és németek is lakói A magyarok példáját itt szlovákok és németek is követik. Mindkét nemzetet csak a mi korunk hozta be. Egykor ugyanis híre sem volt egyiknek sem ezen a földön, kivált falvakban. Mert már régtől fogva bevegyültek a városok lakosságába vagy úgy, hogy visszamaradtak korábbi időkből, vagy úgy, hogy később telepítették be őket. Egyébként az emberségre mindnyájan törekszenek és szívesen segítségükre vannak a vendégeknek akkor is, ha nem kérik őket. A magyarok különösen szívesen osztják meg másokkal, amit a föld jósága révén megszereznek, minthogy pénzre nem tudják váltani. Ennek a megyének a keresztény emberek emlékezete óta a veszprémi püspökök álltak az élén, akiknek sorát és kiváló viselt dolgait a maga idején közölni fogjuk, és semmit sem kívánunk jobban, mint hogy fölnyissák a veszprémi levéltár szekrényeit, s onnan rendelkezésre bocsássák azokat a régi adatokat, melyeket e tárgyban meg lehet kapni.