Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
ÁLTALÁNOS RÉSZ: ELSŐ, TERMÉSZETRAJZI FEJEZET
mindent gazdag és virágos legelőnek való fű borít, olyan, amilyet más nedvesebb föld s maga a mezőknek termékenysége sarjaszt. Azon a részen, ahol a folyó elbújik és ahol kibukkan, a talaj tóhoz illő, náddal és szittyóval borított. Mindkettőn keresztül Kustán pusztánál végződik az átjáró, miért is ezt az ott lakók „Kustyáni Kellő"nek nevezik. Szent Mihály puszta 104 alatt úgy bukkan elő mint folyó, amely új forrásból származott, s innen amíg a somogyi Hidvég 105 helységhez érkezik, kettéosztva a hullámokat, terebélyes szigetet alkot, a jobboldali ága ugyanazon Hidvég mellett, a baloldali Mezőkomárom mellett folyik el és ugyanott közös híd íveli át. Ezen túl ismét egyesíti a medreket és Ozorát - ugyancsak tolnai helységet öntözi, mely alatt a Kapós folyóval egyesülve a Sárvízhez jut el és abba Simon Tornyánál ömlik bele. Mindenfajta halban bővelkedik; mivel mély fekvésű területen folyik, gyakran szélesen átlépi a partokat, s mindkét oldalon sok nád veszi körül. A név eredetének magyarázatát a Balatonból kitörő vizek zúgásából vezetik le a mi magyarjaink, mintegy harsogónak mondják, ami természete némely folyónak. Sárvize. Hasonlójellegű a Sárvíz, melyet a veszprémiek „Sár-rété"nek is mondanak, amint azt másutt megjegyeztük. Legnagyobbrészt Fejér és Tolna megyéken folyik ugyan keresztül, eredetét mégis Veszprém vármegyében veszi. Ered pedig körülbelül 2 mérföldre Veszprém város alatt, Palota felett, közel Öskü faluhoz, széles mocsárból, melyet a magyarok Tikiri-tónak neveznek. Teknőszerű vízállás ez a Bakonyi erdők szélén, hasonló mélyen fekvő, körülfogott rétekhez, szabálytalan alakú igen kis kiöblösödéssel, hosszabb, mint amilyen széles; ahol véget ér, kőből rakott partoldal vet gátat neki, erős boltozattal ellátva, ez alatt tör elő a patak, először gyorsan, később lomhán, széles nádasokba belemerülve. Ilyen alakban folyik tovább Fejér megyébe is. Éppen azon a helyen, ahol a megyéből kifolyik, magába fogadja a Séd folyót, amely a Szent Gál 8:> falu fölötti erdőkben tátongó földből, mint egy barlangból, oly bőséges forrásvízzel bugyog elő, amennyi egy malom hajtásához szükséges. így az egész, ami kifolyik, szétomlik és elsőként a Szent Gálitól kelet felé fekvő Herind pusztának földjét öntözi. Ezután Esekvár puszta alá folyik, azután bekanyarodik Veszprém város területére; magába a városba egy mély völgyön keresztül lép be, melyen keresztülvergődve, a Jutás pusztából 1 hozzá folyó másik patakkal egyesül, és megy tovább ugyanazon falu kanyarodó völgyében, innen először Solyhoz 108 , majd Szent Istvánhoz 82 fordul, ugyanott Vilonya 79 és Papkeszi között egy szigetet alkot, ugyanúgy lejjebb Kovátsi 8 és Peremárton 81
