Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
ÁLTALÁNOS RÉSZ: ELSŐ, TERMÉSZETRAJZI FEJEZET
között ösi felé, ismét tovább Ladány felé folytatja útját, mígnem Inotávaj, szemben a Sárvízzel egyesül. Amint pedig a Sárvíz, amely — mint útbaeső - folyókat szokott magába fogadni és elegyesen továbbvinni, amikor árad, visszafelé fordítja azokat, úgy a Marczal és a Rába is idegen vizekkel borít földeket, amelyeket maga nem is érint. Egyedül a Tapolcza nem árad ki és nem apad le sohasem. Gallya. A Gallya patak, amely Fehérvárhoz folyik, Jást 109 pusztán ered és még ismeretlen mélységű forrásból gyarapodik. Kút ez, szűk szájjal, hanem olyan mély vizekkel, hogy fenekét senki sem tudta megtalálni. Kiömlő vizével csodálatos módon gyarapodik az ott elfolyó Gallya patak. A többi patakot fölösleges előszámlálni. VIII. § Az éghajlat minősége A források és a patakok kiválósága és bősége elsősorban a jobbágyoknak hasznos. A nyári hőségben szerfölött felüdít a vizek és az árnyas bakonyi erdők hűvössége. Kapnak innen azok is, akik a mezőket lakják, egészséges szelet s forróságban mintegy folytonosan lengedező szellőt, az árnyas erdők hidegét pedig kellemes napsütés mérsékeli. így az időjárás ezen a vidéken télen sem fagyosabb, mint amit el lehet viselni, de nyáron se forróbb, mint ahogy az egész vidék állapotának egyaránt megfelel. Ezért itt igen sok és életrevaló földművest láthatsz és számos öreget, az ifjak nagyapjait; hallhatsz régi történeteket és az ősi idők elbeszéléseit. IX. § A föld sajátossága Bármilyen magot vetnek bele, hasznot hoz. A búza azonban sokfelé megköveteli a földbe trágya keverését és a háromszori szántást. így megművelve sokban előtte jár annak, amit a Rába folyóközi vidéke, köznyelven Rábaköz terem. De itt is fölülmúlja azt, amit a megye alsó része ad, mert az erdőkben nehezen megy a művelés, a mezőkön — amelyek a felső részt borítják —jobban, de csak nagy munkával és igen erős ekékkel. Ezért e vidéken a búzának rozzsal vegyes vetése terjedt el; maga a búza is rozzsá változik. Nem idegenkedik a föld az árpától sem, a zabvetésnek meg örül. A kendert szintén szereti, vetik is imitt-amott, de a lent nem annyira; hüvelyesek termesztését sem illeti dicséret. A tök nagyobb gondossággal nevelődik, mint másutt, ezért nem a mezőn, hanem a kertecskékben ültetik.
