Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

liska (ma Válicka) s a Pölöskefej mellől kiforduló Pölöske Vize patakokat felvéve, a magasan fekvő Nemes Apáthi falun keresztül folyik, aztán majdnem ívben meggörbülve Szent Gróth vára lábát öntözi. Akkor D. felé hajlik és — miután számos helységen, de nevezetesen Szalavár erődjén áthaladt — a Balaton tavába ömlik. b) A Kanizsa folyó Somogy felé határolja megyénket és ered a nevét viselő város környékéről, a szőlőtermő Bogláts hegy vagy domb alól, azután Szent Miklós mellett elfolyik és Zerin Újváron túl a Muráéval egyesíti vízét. c) és d) A Mura és Dráva ismertetését mellőzzük. e) A Marczal... nevezetes a inenyhalnak nevezett halról, melynek végtelen bőségét rejti magában. A többi folyócskákat elhagyhatjuk, de az, amelyik Keszthely városa felett a hegyvidék lejtőjéről ereszkedik alá és egy tóba önti vízét, mégis említést érdemel. (Itt köoetkexik a Héoíz patak és tó idáig rejtoe maradt első ismertelése. A Héoíz nevet nem olvashatjuk a szövegben, de kétséget nem szenved, hogy erről az ősidők óta gyógyító erejűnek ismert természetes melegvizünkről oan szó az alábbiakban.) Ez a tó pedig egy bővizű forrásból fakad s ez olyan melegen buzog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem merevül jéggé. A belőle kifolyó patak mindig egyformán, vízének minden fogyatkozása nélkül télen, úgy mint nyáron számos malmot hajt. Vize pedig savas és gyógyító hatású, épp ezért régebben fürdőházat is építettek melléje, melyben vízét tűzzel is melegítették és így sok embernek adott módot a fürdésre. De miután az épület összeomlott, már nem használják a fürdőt.

59 f) Vannak még ennek a megyének más gyógyfürdői is: Az egyik a Szent György hegy északi szélnek kitett lába előtt található. Tapolcza nevű város ez, mely név melegfürdőt jelent, jóllehet vize nem oly meleg, hogy tűzzel való melegítés nélkül fürdésre megfelelő volna. De így is sokan tódulnak oda, főleg szegényebb sorsban lévők. Nagyobb hírnévre és látogatottságra tett szert a másik fürdő, melyet Tihany félszigeten túl Föröd falu igazgat. Ez már erősen savas forrás, kettős kútja is van és kb. 30 ölnyire fekszik a tó partjától, enyhe lejtésű földek választóvonalában. Az egyik kút vize inkább ivásra használatos, mivel sokkal higabb és kellemesebb ízű a másiknál, és noha rendes időjárás mellett mindig megtartja savanyúsága erejét és március hónapban magunk is nagyon jólesően fogyasztottuk, mégis — a füredi lakosság állítása szerint — sokkal jobbízű a víz április végén és május elején, amikor a tölgyfa virágzik. A tihanyi apát is megerősítette előttünk, hogy ennek a kútnak vize, ha palackba töltik, a bedugott üveget szétrepeszti. És számosan voltak ennek az apátságnak tagjai vagy a kolostornak lakói, akik saját tapasztalataik alapján ^állíthatták, hogy ennek a víznek hashajtó hatása van: ám voltak olyanok is, akik ezt magukon sohasem figyelhették meg. Nekünk pl. nem csupán a kénes bor szokott fejfájást okozni, hanem olykor másfajta italok is. — A másik kút nem ad oly kellemes ízű vizet, de sokkal bőségesebben, épp ezért inkább fürdésre,