Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
mint ivásra alkalmas. Ehhez a kúthoz egy kis épületet is hozzászerkeszlcttek. melyben fürdés céljaira a vizet melegítik, és akik használni akarják, azoknak kimérik. Ennek a jóhíre május hónapban tömegesen csábítja ide az embereket, s mivel a kis házikón és egy másik kis épületen kívül a közelben sehol sincs az eső és napsütés ellen menedék, számos, szétszórtan felütött sátrakban tanyáznak. Folyt, a 3634. sz. kézir. VI. §. Gyógyforrások. Folyókon kívül forrásvizekben is bővelkedik ez a mi megyénk, különösen a hegyes vidéken. Az erdőket ugyanis és a hegyekben felgyürődő helyeket többfelé áztatják forrásokból fakadó vizek. Van egy kénesvízű iorrása ls, mely melegítéssel fürdőzésre alkalmas. Tapolcza városban. Nagyon gazdag érben bugyog fel s bőven ad vizet a lakosságnak, épp ezért kőkerítéssel zárták körül, hogy a barmok szennyezésétől megvédve, embereknek szolgáljon fürdésre. Mivel sokan és gyakran látogatják, melegfürdő nevét kapta, amit a szlávok Teplicze-nek mondanak, a magyarok pedig Tapolczára változtattak. Két szénsavas forrása van a vármegyének olyan, amelyet ismerünk; ezek közül a jobbik Füred. Ennek nemcsak ivásra, hanem fürdésre is nagy eredménnyel szokták használni a vizeit, melyek tisztán buzognak fel, savanyú ízűek s az orrlyukat kellemesen csiklandok. A másik, a Kékkút mellett fakadó, gyengébb ennél, kékes színű és a helységnek ez adta a nevét. Noha jóízű víz bugyog fel a forrásból, nem tudom miféle vízerek szivároghattak bele, melyek elrontották, de mindamellett azok, akik megszokták, elég jólesően fogyasztják.* VII. §. (A többi adottságokat . .. mivel általánosságok és a Balatont távolról sem érintik, elhagytuk.) VIII. §. A föld termékenysége. A Balaton tó zalai partját, egyvégtében szőlőtermő hegyoldalak szegélyezik, amelyek legtöbbjén igen nemes borokat szüretelnek, de valamennyi közt legjobbakat a Badacsonyi, Szentgyörgyi és Kővágóőrsi parti hegyek adják, melyeknek gyümölcse oly finom és kellemes ízű, hogy ha nem is a legelső, de bizonyosan az elsők közt ismert bort szűrik belőle. És noha ilyen nagyrabecsült borok ezek, mégis egy sextáriust (valamivel több, mint féllitert, melyet ott pintnek mondanak) 80 belőlük ritkán tudnak 2 vagy 3 dénárnál drágábban eladni (? vagy 10 mai fillér). Azt az egyet azonban kárhoz* LÓCZY szerint (A Balatonkörnyék geológiája. 594. lap) a kékkúti forrásvíz változó savanyúságának az lehet a magyarázata, hogy a forrás széndioxidja és vize különböző helyről származik. A szénsav a permi homokkő és a magasabb werfeni rétegt'k érintkezésénél, valószínűleg hosszanti repedésből száll fel, a víz ellenben (sekély mélységből fakad és ingadozó mennyiségű.
