Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
nekünk 14 német mfd-nek mutatkozik. Ahol legmélyebb, 10 ölnél bizonyára nem csekélyebb; ahol azonban egyenletesen folyik a vize, alig mélyebb 6 ölnél. 66 De mindenütt mélyebb, mint amilyen mélység nagy és megterhelt hajók számára elégséges. Vize fehéres és — a sok vihar következtében — zavaros, amely azonban halak táplálására megfelelő. A Balatonba ömlenek a SZÁLÁN kívül a TAPOLCZA, LESIENTZE és több más folyó, melyek habjaival és halaival gazdagodva, mégis csak egyetlen kifolyás útján, melyet Sivóvíznek neveznek, egyesíti a tó vizeit más, folyami vizekkel. A KANIZSA tava sokkal kisebb a Balatonnál, de halban gazdag és termékeny. Sokfajta apróhalnak szülővize, melyeket gyakran és igen nagy bőségben fognak ki a partlakók, de otthon árusítani nem mernek. Az a babona járja ugyanis, hogy kihal a nemzetségük és legott elpusztulnak, ha az általuk kifogott apróhalakat áruba bocsátják. Ebből a kacagni való meséből annyit bátran elhihetsz, hogy a megfogott halaknak természetesen el kell pusztulniuk, ha eladják azokat. De valósággal úgy áll a dolog, hogy a vízparti lakók tiltják az ebből a vízből fogott halacskáknak az odavalósiak közt való árusítását, mert tartanak tőle, hogy (-nagyon rákapnak a fogásukra és ...) ezáltal a halak ivadékai s ikrái a tóból kipusztulnak. 67 MONOSTOR tava nevét a közeli helységtől (Monostorapáti) Dette. Monostor és Henye falvak közt középtájon bugyog fel a vize és elég szélesen terjed szét és halakban is bővelkedik, de ezek fogását megnehezíti nemcsak a mocsár fekvése, hanem növényzettől benőtt vize is. 58 V. §. Folyók, források és fürdők. (Bél Mátyás fogalmazDányaiból, Mss. F. L. 277). A hegyek körül sokfelé kanyarodnak a patakok és folyók, de ezek közül azok, melyek ismertetést érdemelnek: a Szála, Kanizsa* Mura, Dráva és Marczal. a) A SZÁLA bővizű folyócska éo mindenféle halban bővelkedik. Ered Vasmegyében, nem messze Szent Gotthard Apátságtól. (VÁLT. másik kéziratból: Vasmegye Őrségh kerületének Szalafej községe mellett ered és a nrs gye közepét szeli át.) Szent Grót feié keleti irányban halad, azután fordulatot csinál és görbe völgyben a nevét viselő falu felé (SZALAVÁR) kanyarog; innen kezdve mocsárba merül, de medrét és folytonos folyását megtartva Hidvégnél a tóba ömlik. Itt legjobban bővelkedik csuka halakban.''' VÁLT.: A mi megyénkben Szalamindszent, Lövő, Salomvár, Egerszeg irányában veszi futását, majd K-ra hajlik és a Söjtör falu mellett eredő Vá* A Zala vízgyűjtőjének alakulását a középkortól a szabályozás koráig nyelvtört, szempontból is értékes tanulmánnyá dolgozta fel PAIS László: „A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza" c. értekezésében. (1942. Magyarságtud Int. Évkönyve.)
