Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

István főszolgabíró a többi kvalifikációval rendelkező egyénhez hasonlóan a jegyzőt is néhány napos szolgálatra kötelezi.

612 Palotán, ahova Jelacic kíméletlen pusztításai elől szeptember 29-től kezdve tömegesen özönlenek a menekülök Székesfehérvárról, ezekben a napokban a város népessége ,,nagy zúgásba és forrongásba vagyon — s a nagyrész erővel ellenszegülést nemcsak, de ellenség elébe menést akar — én magam velők semmi módon bírni nem tudok" — panaszolja az alispánnak Csirke Károly szolgabíró.

613 Egyenesen az első alispán személyes megjelenését kéri: ,, . . . méltóztatná magát Palotára megalázni, s a népet csitítani; — mert a palotai nép csoportokba alakulva mindenütt csak azt beszéli, hogy az urak az okai mindennek."

614 Az alispán — aki ideiglenesen Hunkár kormánybiztosi teendőit is ellátja annak hivatalos megbízásából — a környékre külön albizottmányt nevez ki a legégetőbb kérdések megoldására,

615 majd az állandó bizottmány útján az ellenség erőinek feltartóztatására ősibe, Peremarton—Berhida—Kovácsi vonalába, valamint Kajár és Csajág térségébe,

616 majd Palota vidékére nemzetőrséget rendel.

617 Hunkár Antal október 9-én kelt hivatalos levelében tájékoztatja a megyét Nugent kanizsai vereségéről és visszavonulásáról, egyúttal utasítja az első alispánt, hogy Nugent és Jelacic csapatai egyesülésének megakadályozására az összes rendelkezésre álló nemzetőrséget két napi élelemmel elátva Kiscell felé mielőbb kiindítsa.

618 A kiállítást a veszprémi és cseszneki járás nemzetőrségéből hajtják végre: elsősorban a fegyveres szolgálatot még nem tett nemzetőrök soraiból. A „berontott ellenség ellenében védfalat" képező Mezőföldről csak az önkénteseket viszik a táborba, másutt a „családjuk pusztulása nélkül" kiindítható egyéneket (nem nemzetőröket) is kiállítják. Az izraelitákat — a megyei nemzetőrség történetében először — szintén besorozzák. Az agitáció során a szolgabírák a lakosságot arra is felkészítik, hogy esetleg harc nélkül kell visszatérniük.

619 Az október 10-i megyei végzés szerint a veszprémi nemzetőrség október 12-én kocsikon Noszlopra, a cseszneki Pápára fog öszszegyűlni. A végrehajtás során kiderül, hogy a nép teljesen önkényesen értelmezi a végzés egyes pontjait és ezzel nagymértékben akadályozza a kiállítás sikerét. Csupán a cseszneki járás népe ötféleképpen magyarázza a 13-i pápai gyülekezés idején a megye utasításait: Sikátor, Varsány, Magyar- és Németszentlászló az állítás népfelkelés jellegét emeli ki. Úgy vélik, hogy „tömegesen fel kell kelni, s a felkelt nép magával hajtván a szegényt, cselédséget, öregeket, a helységben alig maradt valaki".

620 Romándon, Péterden, Gyiróton a negyedtelkeseket állítják ki és a zselléreket, akik „ellenség elébe kimozdítva" még nem voltak. Az eredmény ugyanaz: október 15-én a „szegénység ezen helységből is beállíttatott".

621