Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Németszombathely, Bársonyos, Bánk és Hanta a mezőföldiekhez hasonló kedvezményeket követel, mivel az ellenség ezt a vidéket is megsarcolta, s a magyar tábor számára jelenleg is sok kocsit és kenyeret szolgáltat. Ebből a megfontolásból senkit sem küldenek gyülekezőhelyre. Telekin a végzés „amennyiben családjuk pusztulása nélkül táborba szállhatnak" kitételét veszik alapul és csak a birtokos nemzetőröket küldik el. A négy fö közül csak ketten, Molnár Albert szolgabíró és Stehenits László esküdt indulnak ki. 622 Nem véletlen tehát, hogy a szervezetlenül, rendszertelenül folyó kiállí­tás felkorbácsolja a sok helységből tömegestől özönlő nép kedélyeit és a ,,sok hajszolódás miatt a nép ingerült, a bor rendkívüli ereje még inge­rültebbé teszi őket, s ily izgatott állapotban a kitöréshez igen közel áll­nak". 623 Ebben a nehéz helyzetben Takó Miklós főszolgabíró azt java­solja, hogy a népfelkelőket a megyén kívül ne vigyék és hosszabb szol­gálatra ne vegyék igénybe, mert közülük mind koldusbotra jut. 624 A me­gyei bizottmány leszögezi, hogy a „földhözragadt szegénynek kimozdí­tása" akarata és végzése ellen történt, az ellenség által sarcolt helysé­geket az ideiglenes nemzetőri szolgálat alól felmenti, a cseszneki járás­belieket pedig elmarasztalja amiért mozgolódnak, ha „a hazának és sza­badságuknak védelmére erejöket a nemzet igénybe veszi, holott a kiví­vott polgári szabadságnak legtöbb anyagi hasznát élvezik". 625 Havranek Lajos őrnagy végül a Jánosházára szállított nemzetőrség és népfelkelő alakulatok létszámából 1000 egyént hazabocsát és 1600 főnyi zászlóaljával október 16-án Türjén keresztül Zalaegerszegre indul, ahon­nan 19-én reggel vonul tovább Muraszerdahelyre, s ott 22-én tábort üt. Perczel parancsára zászlóalja harcképességének növelésére a 24-én tar­tott szemle alkalmával a betegeket és azokat, „kik ittmaradásra elég lel­kierőt nem éreznek", hazabocsátja. Ezzel jócskán „leolvadott" csapatá­nak létszáma. 626 Még ugyanezen a napon Csáktornyán túl, a Drávától mintegy háromnegyed óra járásra lévő Buttyán falu mellett táborozik le, ahonnan a folyó innenső partjára egy századot állít ki előőrsként. Perczel a zászlóalj akadozó ellátását látván saját pénztárából 1000 pengő forintot ad azzal, hogy „véteknek tartaná ily önként ajánlkozó lelkes sereg elked­velenítését". 627 A kifáradás, demoralizálódás első jelei ugyanis már a 24-én megtartott szemlét megelőzően jelentkeznek. Csirke Lajos százados, a 3. század pa­rancsnoka 23-án jelenti Till Antal szökését. Till magával viszi Fogt József zsoldját is, amelyet kézbesítés céljából bíztak rá. Márton Antal vezetése alatt álló századból ugyanezen a napon két közőr is megszökik: Kristóf József és Streit Imre. Mindketten veszprémi lakosok. Havranek a katonaszökevényeknek kijáró büntetés kiszabását kéri. 628 A szökevé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom