Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

sabb" szerződéshez jussanak.

373 Magánjogi természetű viszonyuk kedvezőbbé tételére a minisztérium a földesúrral való megegyezést ajánlja megoldásként.

374 Ennek alapján ők is biztosra vehetik, hogy a törvény sorsuk megváltoztatásához nem elegendő. Döbrönte majorsági földre telepített német zsellérei június folyamánkérik Deákot, hogy szerződéses tartozásaik alól mentse fel őket. A miniszter június 25-én kelt rendeletében kérésüket elutasítja, mivel maguk is elismerik, hogy a puszta megtelepítése óta szerződés alapján szolgálnak.

573 Gombás Mózes szolgabírót hivatalosan kiküldi a megyei bizottmány, hogy felszólítsa a döbrönteiket: tartózkodjanak a „sajáti jog" megsértésétől. A szolgabíró eljárásáról jelentést sem 1848-ban, sem a következő évben nem tesz.

576 A cenzuális föld általában olyan földterületet jelentett, amely nem tartozott a szoros értelemben vett úrbériség fogalomkörébe, ugyanakkor hagyományosan, sokszor azonos vagy hasonló feltételek mellett folyamatosan használják a jobbágyok. Ebbe a kategóriába sorolható a praediális bérlet, az úrbéri módon el nem vállalt remanencia, valamint az irtvány. Tehát mind olyan földekről van szó, amelyek eredetüket tekintve részint úrbéres, részint allodiális jellegűek, de az úrbéri kötelezettségektől eltérő használati feltételek miatt fokozatosan allodiálisakká váltak. 1848-ban a megyében is sok helyen élesen felvetődött az a kérdés, hogy valójában kit is illet ezeknek a földeknek a tulajdonjoga. A megmozdulások egy részével már az irtásokról szóló fejezetben találkozunk. A továbbiakban még néhány jellemző példával kibővítjük ismereteinket. A palotai uradalom helységeiben, Öskün, Vilonyán, Királyszentistvánban a cenzualisták szerződéseiket évenként újítják meg, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a használatukban levő majorsági földeket hagyományosan két járadékforma — robot és dézsma — mellett müvelik. 1848 augusztusában mindhárom helységben megtagadják a szerződésben előírt napszámot és dézsmát. Cseresnyés István főszolgabíró augusztus 24-én jelenik meg Vilonyán Halácsy József uradalmi igazgató kérésére. A lakosok elismerik tettük törvénytelenségét és tartozásaik teljesítését ígérik. Másnap az ösküiek tesznek fogadalmat a dézsma két napon belüli beadására, valamint a napszámok év végéig történő kiszolgálására. Igazolásként felhozzák, hogy ,,más helységek vezették őket tévútra".

377 Vaczula Józsefet, a helység zsellér lázítóját hivatalos személy elleni izgatásért még ugyanezen a napon elfogják, s intézkedés végett kiadják a büntetőtörvényszéknek.

370 A zirci kis házas zsellérek az apátság földjei után járó censust június elején tagadják meg.

579 Hunkár Mihály szolgabírót a megyei bizottmány karhatalom alkalmazására is felhatalmazza, de a megyei katonaság bevetésére nem kerül sor. A ,,többi lakosokat elége-