Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

detlenségre buzdító nyugtalankodókat" szintén nem fogatja el, nyilván azért, mert a megfélemlítésnek ezt a módját nem tartja szükségesnek. 580 Pedig ellenállásuk aratáskor és az év őszén erősödik, s nem szűnik meg a következő évben sem. 581 Gróf Esterházy Pál 1848. augusztus 8-án a cseszneki lakosokat panaszolja az állandó bizottmánynak, amiért nem úr­béri, hanem szerződésben meghatározott szolgálataikat nem teljesítik. 582 Megfékezésükre azonban semmit sem tesznek. Hunkár Mihály szolgabíró kiküldetését csak 1849. február 21-én újítják meg. A közigazgatás tétlen­kedése ebben és más hasonló esetben is csak átmeneti károkat okoz az egyes uradalmaknak: a kártérítési eljárásra ugyanis előbb-utóbb intéz­kedést tesznek, s az okozott kárt kétszeresen megtéríttetik. Az árendásföldek csupán abban különböznek a cenzuális földek hasz­nálatától, hogy a hozzájuk való bérleti viszony átmeneti, időleges jellegű, így tehát a bérleti feltételek is jelentősen változnak. Ez a földbérleti tí­pus már átmenetet jelent a polgári bérlet felé. 583 A magyarszentkirályi lakosok körében kialakult ellenállást említhetjük a megyei árendásmozgalmak példájaként. A lakosok az uradalmi tisztet panaszolják be az állandó bizottmány előtt azzal, hogy „bizonyos" földje­iktől dézsmaadásra kötelezi őket. 084 A nemes és nem nemes árendások a legnagyobb munkaidőben tagadják meg szerződéses kötelességeik telje­sítését. A munkaerő híján maradt uradalom nevében maga gróf Esterházy Pál személyesen kéri a megyei bizottmány segítségét. 580 A megyehatóság karhatalmat vezényel a helységbe. A tiszti vizsgálatot a járási szolgabíró a következő évben sem teljesíti. 586 II. A szeptemberi fordulat Honvédelem és parasztság 1848 őszén 1848 tavaszának nagy forradalmi fellendülését Európa-szerte az ellenfor­radalom előretörésének és első sikereinek időszaka követte. II. Ferdi­nánd nápolyi király május 15-én leverte a nápolyi népfelkelést, június közepén 5 napig tartó ellenállás után elbukott a Habsburg-ellenes prágai felkelés, mely a szláv kongresszus felbomlásához vezetett. A párizsi mun­kásságnak a munkához való jogért június 23-án indított fegyveres felke­lését a forradalom borzsoá vezérkara négy napi súlyos barikádharc során hadsereggel verte le. A következő hónapokban megerősödtek a Habs­burg-ellenforradalom állásai is: Radetzky tábornagy július 23—25-én Custozzánál legyőzte a piemonti sereget, s csapatai augusztus 6-án vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom