Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

tanúskodott, hogy a szomszédos Fejér megyében a kolera július 21-én ki­ütött, és Ercsiben 96 beteg közül 32, Érden pedig 14 közül 8 rövid idő alatt meghalt. Betegeket jelentettek Dunapentele és Velence helységből is. Marich Dávid alispán levelében arról is értesítette Veszprém megyét, hogy a vásárok és búcsúk megtartását megtiltották. E hírek miatt és a „megyebeliek fennmaradása eránt való erőssebb gondoskodás" jegyében a Fejér megyével közös határt lezárták, és az átutazókat egyedül Palota mezővárosban fogadták, ahol veszteglőhely felállítását rendelték el, és ott 12 garas fizetése ellenében megvizsgálták, hogy a megye területére lépők egészséges helyről érkeztek-e. Palota országos vásárait viszont be­tiltották. A július 9-én megalakított bizottság újabb feladatává tették, hogy a megye népesebb városaiban és helységeiben, ahol a szűkölködők száma nagyobb volt, a szegény sorsú betegek orvosi ápolásáról jó előre gondoskodjanak. Intézkedtek a sóellátás zavartalan biztosításáról is. A következő, augusztus 8-án tartott közgyűlésen még arról számoltak be, hogy a megyében koleramegbetegedés nem fordult elő. így Tolna vármegye „egészségére ügyelő állandó kiküldöttsége" tudósítását hall­gatták meg, amely szerint augusztus 6-án az „epekórság nyavalya" Föld­vár és Paks mezővárosban kiütött. A többi szomszédos megyével is szor­gos levelezés folyt, amely mind a járvány tovaterjedésének meggátlásá­val függött össze. Újabb fertőzött helységről más megyékből nem érke­zett jelentés, s talán ez is hozzájárult ahhoz a döntéshez, amely szerint a nyári munka elvégzésének, a szegénység kenyerének megszerzésének és a mindennapi kereskedés folyamatosságának érdeke a vármegye rend­jeit arról győzték meg, hogy a határok tökéletes elzárását „terhesebb és veszedelmesebb következésűeknek nézzék mint sem a fenyegető nyava­lyát". Ezért úgy határoztak, hogy a kolera jelentkezése esetében az egyes házak, utcák és helységek elzárásával fognak védekezni, és ezzel érik el az egészséges részek megmenekülését. E döntés értelmében a határokat Győr, Komárom, Fejér és Tolna megye felé Takácsi, Péterd, Bakonyszom­bathely, Palota, Lepsény és Balhás helységnél megnyitották. Ezekbe ugyanakkor biztosokat küldtek azzal az utasítással, hogy a megye terü­letére csak az egészséges helyekről jövőket eresszék bé, s csak akkor, ha „elkerülhetetlen öszveköttetés, birtokaiknak megtekintése, közkeres­kedés, élelmek megszerzése vagy más egyéb nagy okok miatt kénytele­nek a megyébe bejönni vagy ezen keresztül utazni". A megyéből fertő­zött helyre távozó, majd onnan visszatérő lakosokat hosszabb-rövidebb ideig vesztegzár alá helyezték, míg egészséges voltuk be nem bizonyoso­dott. A közgyűlés ezután elfogadta a veszprémi, dégi, devecseri, pápai, bakonyszombathelyi és palotai bizottságokba a főispán által kinevezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom