Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története

építésére, részint pedig testvére néhai Horváth Gáspár után fennmaradt adósságok kifizetésére és testvére eltemettetésére, feleségétől 10 000 tallért vett fel, hogy hálátlannak ne lássék, vázsonykői javait 5000 forint értékben, keszthelyi, csobánci és egyéb javait szintén 5000 forint értékben feleségének átadta, aki azokat az ő halála után is megtarthatja és el is idegenítheti.

45 Nagy Iván kéziratos anyaga megemlékezik Berenczi Mihály vázsonyi vajdáról, aki az 1630—1640-es években szolgált ott. Vázsonykői Horváth Zsigmond valóban ír őfelsége vajdája Berenczi Mihály érdekében, aki török fogságba került, és Horváth Zsigmond ki akarja szabadítani. Arra kéri Batthyány Ádámot, hogy a fogságában levő Farkis nevű törököt adja, illetve engedje át ,,Ez szegin katona leginnek megh szabadulására".

46 Hosszútóti veszprémi kapitány 1638-ban királyi parancsra inti Horváth Zsigmond vázsonykői kapitányt, hogy a szentgáli és némethi királyi vadászokat ne háborgassa. III. Ferdinánd király 1639. június 2-án utasítja Gerse Pető László vázsonykői kapitányt, hogy a szentgáli királyi vadászokat védje meg özv. Horváth Zsigmondné és Horváth György ellen. Németh Gábor a királyi parancsból tévesen arra következtet, hogy a vázsonykői vár királyi tulajdonba ment át.

47 A veszprémi káptalan 1639. október 13-án III. Ferdinánd parancsára tanúkihallgatást végez a vázsonyi várban özv. Horváth Zsigmondné és rokonai érdekében. A tanúkihallgatás tárgya a Kabhegy tulajdona. A Kabhegy tulajdona ugyanis állandó vita tárgya volt a vázsonykői Horváthok és a szentgáli királyi vadászok között. A kiküldött királyi emberek a vázsonykői őrsereg következő nemes tagjait hallgatták ki: Csúzi Jakab lovas zsoldos, Magasi Imre decurio, Kapolcsi Ferenc lovas zsoldos, Kovács Mátyás gyalogos zsoldos, Tóth Gergely katona, Zunó Gergely lovas zsoldos, Molnár Tamás decurio.

48 A vázsonykői sereg 1635. október 2-án kérelemmel fordul Batthyány Ádámhoz. A levél tartalma szerint 1635. szeptember 29. napján két vázsonykői katona ment haza Pápáról. A Bakonyban Borsod nevű pusztánál a harcias palotai törökök az egyiket levágták, a másikat pedig foglyul ejtették. A fogoly katonát — név szerint Borbély Györgyöt — a palotai törökök kiküldöttek azzal, hogy az elmúlt időben Fogas Kristóf (bizonyára vázsonyi katona) a Paisfában három palotai törököt fogott el, akik rabolni jöttek. A török rabokat a vázsonyiak Batthyány Ádámnak adták át, és most kérik őt, adja vissza nekik a rabokat, hogy velük Borbély Györgyöt kiválthassák. Majd a következőket írják: ,,Ha az Török azelőtt azt mondotta volna Ngdnak hogy ő a palotai Murallya aga fia, annak úgy mentünk végire, hogy bizonnyal nem az, mert ha az volna, így éjszaka, nem hadták volna kinn, az fő biztonságot az is megh mutattya