Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Ngdnak előtte, hogy az Török mint pogány maga is 100 tallért kér az ő váltságára." 49 1641-ben Mária Magdolna ünnepén a veszprémi káptalan előtt Csatári Mihály és Pálffy Balázs szentgáli nemesek tiltakoznak, mert Péter-Pál napján vázsonykői Horváth György Szabó János szentgáli lakost „rablók módjára a vázsonykői közúton" megtámadta, megsebesítette, lovait kocsistól, a rajta lévő rakománnyal együtt elvitte. Ugyanazon napon tiltakoznak, hogy laskói András provisor Király Balázs szentgáli lakost a vásárban „kékülésig" megverte, és a többieket is fenyegette. 50 Esterházy Miklós nádor török iratai őrizték meg a vázsonyi őrség egyik lesvetését török hódoltsági területen. A 21 pontból álló és a nádorhoz intézett panaszirat azokat a rajtaütéseket, portyázásokat tartalmazza, melyeket a magyar végbeliek béke idején török területen követtek el, és a következőket mondja: A vázsonyi Cselényi Benedek ebben az időben Musza pasa igazgatási területéről a simontornyai szandzsákban lévő Gyánt faluból 1000 juhot hajtott el, és három pásztort elhurcolt. Ezek közül az egyik jelenleg is a vázsonyi kapitánynál kell hogy legyen, a másik egy katonánál, a harmadik Simukli (Somogyi?) Miklós pedig Csernihar városban Keszi Jánosnál — másként zimmi — található. A rablás valószínűleg 1644-ben történt és e szerint a várkapitány akkor Cselényi Benedek volt. Ugyanakkor Nagy Iván 1643-ban Csanaki Balázs vázsonykői kapitányról emlékezik meg, adatának forrását nem közli. A kapitányok nevének kezdőbetűi egyeznek, hogy rövid időközben váltották-e egymást — nem tudjuk. 51 A vázsonykői sereg levele, valamint a nádorhoz intézett török panaszirat bizonyítja, hogy a vázsonykői végvár katonáinak is fő jövedelmi forrása volt török foglyok ejtése. Illetve az utóbbi esetben a simontornyai szandzsákból töröknek hódolt magyarokat — rájákat — ejtettek foglyul. A fogolyejtés pénzbeli jövedelmet jelentett, mert hiszen a hozzátartozók igyekeztek fogságba esett rokonaikat kiváltani. Azonkívül cseretárgyat is képeztek, mert Borbély György vázsonyi zsoldost az általuk foglyul ejtett palotai törökért óhajtják kiváltani. 1639-ben a veszprémi káptalan előtt Somogyi Máté vázsonykői zsoldosgyalogos a török fogságbóli kiszabadítására nemes Domokos Demetertől és fiától Mártontól 40 magyar forintot vesz fel, és a kölcsön fejében egy kapolcsi nemes telkét adja át, illetve vallja be. 52 A következőkben a veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyve emlékezik meg a vázsonykői Horváthok egy véres birtokvitájáról, amely Nagyszőlősön történt, és bizonytalan számú vázsonykői hajdú vagy más néven szabad legény lett annak áldozata. Előzménye az volt, hogy Horváth Zsigmond halála után özvegye Vizkelethy Éva továbbra is Vázsony-
