Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

mesék adózásának módját ismerte Helytörténeti lexikon, 244: Noszlop, 292: Nemesvámos és passim. 12. Hoiub: Zala megye, 289., Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 155, 159. Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1475-ben. (továbbiakban: Mátyás király) Századok 116 (1982), 490. szerint Mátyás uralkodása utolsó másfél évtizedének három évéből (1484, 1488 és 1489) nincs adat az egyforintos adó beszedésére. A jelen cikk elég bizonyságul szolgálhat az 1488. évi adózásra, s kis fáradsággal a másik két évre is találtunk adatot. DL 46123, 93563. Az adózás tehát folyamatos volt, a királyi adót évről évre behajtották. 13. A püspök a következőket írja öccséhez Várday Miklóshoz: ,,In presenti diéta sciatis nihil esse conclusum prêter dicam unius floreni, quam statim absque dubio habebitis." A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára, (továbbiakban: Zichy okmánytár), I—XII. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest, Bp. 1871 — 1931. XII. 329. Az adómegajánlás előkészületeiről tájékoztat a püspök 1488. augusztus 7-i levele. Uo. 328. Vö. Ivártyi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319—1526. I. Bp. 1910. 392 2652. sz. Az adómegajánlás és a rovok kiküldése között bizonyára hosszabb idő telt el. 1495-ben két hónap választotta el őket egymástól. Hoiub: Zala megye, 291. Nem sokkal kevesebb idő telt el a két esemény között 1487-ben, amikor június végén ajánlották meg az adót, a diktátorok pedig augusztus 6-i királyi parancslevéllel érkeztek a megyékbe. Martinus Georg. Kovachich: Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros . . . celebratorum. (továbbiakban: Supplementum) Tom us II. Budae, 1800. 266— 268. Az adó tényleges megfizetését, beszedését is ismerjük 1487-ből; Szent Márton ünnepe (november 11.) tájára esett. DL 48754. 14. Ezekből a pillanatnyi értékkel bíró királyi parancslevelekből kevés maradt fenn. Mátyás király Gömör megyéhez címzett 1487. augusztus 6-i parancslevelét lásd Kovachich: Supplementum II. 266—268. Hasonló II. Ulászló Nyitra megyéhez szóló 1491. január 16-i oklevele. DL 59802. 15. DL 46100. (1488. december 1), DL 62613. (1488. december 5.) Az utóbbi — Bars megyéhez szóló — oklevelet említi Szabó: La repartition. 13. 48. jzt. 16. DL 19452. Említi Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében, (továbbiakban: Kincstári személyzet) Tanulmányok Budapest múltjából 12 (1957), 37. 17. jzt. 17. Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története, (továbbiakban: Vásárhelyi apácák) Veszprém, 1923. (Közlemények Veszprémvármegye múltjából 1.) 29. 18. DL 46115, 66330, 66367. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyüjtemény (továbbiakban: DF), 201497. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Jutás 36), DF 207947. (Pannonhalmi rendi levéltár, Capsarium 17. A2. no 1126.) Utóbbi regesztáját közli Sörös Pongrácz: Bakonybéli regesták a XV. század második feléből, (továbbiakban: Bakonybéli regesták) Történelmi Tár 8 (1907), 383. PRT III. 764. Az adatok 1487 és 1526 közti időből valók. 19. Vásárhelyen a törvényszéki ülés az 1325-ből ismert csütörtöki hetivásárral esett egybe. Lukcsics: Vásárhelyi apácák, 27, 30. Természetesen Levelden és Veszprémben is tartottak vásárt. Egy 1370-ből származó, ma már csak XVIII. századi regesztából ismert oklevél szerint Veszprémben, pontosabban a váralján fekvő Szenttamásfalván a hetivásár szombatra esett. Veszprémi püspökség levéltára, Elenchus, Veszprém 1. Az oklevél eredetijét használta Békéli Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban, (továbbiakban: Balaton környéke) Bp. 1907. 14. Vö. Uő.: Veszprém a középkorban, (továbbiakban: Veszprém) Veszprém múltja és jelene. Veszprém, 1912. 12. A szenttamásfalvi szombati vásárnak megfelelően az 1470-es évek végéig a veszprémi törvényszék szombaton ülésezett. DL 66246, 88481, 88483, 102568. Az 1480-as évektől viszont már szerdai napokon tartották az üléseket. DL 18599, 46372, 46397 , 68466. A veszprémi vásárt, ami minden bizonnyal nem volt azonos a szenttamásfalvi vásárral, 1454. évi adat szerint szerdai napon (feria quarta) tartották. PRT X. 663. A veszprémi törvényszék az 1480-as évektől ehhez a vásárnaphoz igazodott. Egyébként már 1342-ben tartottak a veszprémi Szent György napi vásáron kongregációt, amely — ez lehet véletlen is — szintén szerdai napra esett. DL 40907. Bár a veszprémi törvényszék kiadványai Veszprémben keltek, feltehető, hogy a veszprémi szék törvénykezési üléseit a váralján, a szenttamásfalvi piactér közelében tartották. Talán erre mutat, hogy az adószedők útvonalukat az egyik székben Vásárhelyen, a másikban meg Szenttamásfalvári fejezték be. Ennek a sorrendnek azonban a székhelyt illetően nem volt jelentősége. A székhelyről a szék kiadványainak kelethelye mellett egyértelműen vall, hogy a veszprémi káptalan 1474-ben bizonyságát, Gyulai Balázs lektorkanonokot, ,,ad faciem civitatis Wesprimiensis, locum scilicet sedis iudiciarie comitatus Wesprimiensis" küldte ki. DL