Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

más lehetőség az apa mesterségének folytatásánál. Kevés kivétel akad a lakott területen lévő üveggyáraknál is, ezért a szakmához való ragaszkodást nem tekinthetjük csak kényszerűségnek. Oka ennek az volt, hogy az üvegcsináló mesterség nemcsak rangot adott a közönséges munkásokhoz képest, hanem anyagiakban is jóval többet nyújtott az idényjellegű és változó napszámbéreknél. A továbbiakban azonban csak azokkal az üvegkészítőkkel foglalkozunk, akik az ajkai üveggyárat vándorlásuk végállomásának választva letelepedtek, illetve utódaik ma is köztünk élnek. Elsőként a bakonyi üveghuták bölcsőjénél is jelenlévők egyikével foglalkozunk részletesebben. Az Ajkán meghonosodott egyik legrégibb dinasztia a Libisch, amelynek Csehországból betelepült ősét: özvegy Libisch Ferencet két fiával — Józseffel és Ferdinánddal — 1757-ben Pillén, majd 1771-ben Csehbányán, két rokonával, Antallal és Vitussal együtt írták össze.

I9U Vitus 1771-ben Lókúton kötött házasságot az osztrák Wagner Terézzel. A Libischek egyébként Adler Ferenc morvaországi hutamesternek Csehországban toborzott hospesei között is előfordulnak, akiknek nevében Adler 1756-ban szerződést kötött Biró Márton veszprémi püspökkel a csehbányái üveghuta létesítésére.

191 A csehbányái huta megszűnése — 1795 — után a família tagjai elvándoroltak a bakonyi (Lókút, Pénzeskút, Úrkút: Zichyféle) és más üveghutákba. A vándorlást jelzik az anyakönyvek is. Libisch Fülöp vitrarius és Schenk Terézia például a Baranya megyei Gödrén esküdtek 1802-ben. Itt keresztelték kilenc gyermeküket is 1821-ig, akikből somhegyi üvegcsinálók lettek később. A gödrei anyakönyvben találjuk mint keresztszülőt 1790-ben Libisch Antalt, akit 1771-ben még Csehbányán írtak össze. A família különválását jelzi, hogy egy másik Libisch Fülöppel 1807-ben a lókúti anyakönyvben találkozunk, aki a lókúti hutabérlő Gleiszner család tagját, Antóniát veszi feleségül. Ezt a Libisch Fülöpöt tekinthetjük annak a kiindulópontnak, ahonnan már egyenes út vezet az Ajkán még élő leszármazottakig. Az út egyes állomásait az anyakönyvek jelzik. Gyermekeiket 1815-ig a lókúti, majd a bakonybéli anyakönyvekbe jegyezték be. Közülük József (szül. 1813) is itt esküszik Pichler Annával 18ß4-ben és itt keresztelik gyermekeiket. Pichler Annát azonban már Németlukafán temetik el 1855-ben. Az özvegyen maradt Libisch József 1857ben köt újabb házasságot özv. Hamberger Mártonné, Rankl Antóniával, Németlukafán. Négy év múlva, 1861-ben meghal. Feleségét, a somhegyi születésű Rankl Antóniát viszont Ajkán temették el 1886-ban. Az első házasságukból 1834-ben született Mihály esküvőjét Beitl Terézzel Németlukafán jegyezték be 1858-ban. Gyermekeik közül aZ 1869-ben született József — munkakönyvi bejegyzése szerint — először Wohlheim Bódog ma-