Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

gyarlukafai üveggyárában segédmunkásként, majd 1878. április 22-től már mint üvegköszörűs Neumann Bernát ajkai üveggyárában dolgozott. Libisch József ekkor még tízéves sem volt, így valószínű, hogy rokonaival jött Ajkára. Arra ugyanis nincs adat, hogy apja, Libisch Mihály is dolgozott volna Ajkán. Tekintettel azonban arra, hogy a munkakönyvet — az 1884-es ipartörvény előírása szerint — 1885-ben állították ki, alig vitás, hogy Libisch József a magyarlukafai, majd az ajkai üveggyárban is munkakönyv nélkül dolgozott. Az előírás szerint ugyanis a 15. évet betöltött személyt kötelezte a törvény munkakönyv beszerzésére, illetve a gyárosokat a munkakönyvvel való alkalmazásra. A korábbi ipartörvényt is megszegték azonban a gyárosok, amikor a fiatalkorú Libisch Józsefet egészségre ártalmas — szilikózis-veszélyes — üzemrészben alkalmazták. A szakma elsajátításához tíz évre volt szüksége Libisch Józsefnek, aki — munkakönyve szerint — 1888. október 1-én hagyta el az ajkai gyárat. Az öt évig tartó vándorlás első állomása Ausztria volt, amit az ivanopoljei (Daruvár) követett. Ezután Feketeerdő, majd Katalinhuta után ismét Feketeerdő következett, ahonnan 1893-ban tért vissza az ajkai üveggyárba, amely ekkor már a Kossuch János Ajkai Üveggyára nevet viselte. Az ötéves vándorlás tapasztalatait azonban nem sokáig kamatoztathatta. Az 1885 áprilisában kigyulladt köszörűsműhely oltásánál átázott a ruhája, az így kapott ,,mellbaj" (a halál oka az anyakönyvben) két heti betegség után a sírba vitte, 25 éves korában. Libisch Józsefnek Stanek Katalinnal 1894-ben kötött házasságából 1895ben született az utód: Béla Albert, aki az üvegfúvó szakmát választotta, ö 1976-ban halt meg. (Két fia a köszörűs mesterséget tanulta. Jelenleg azonban az egészségesebb villanyszerelő szakmát űzik más vállalatoknál.) A família több tagjával is találkozhatunk Neumann üvegesei között, akik az országot járták, így a Szikla-hután született Libisch Mária mellett a horvát-szlavóniai származású Libisch Katalin behordóval. Egy Libisch nevű üveges legényt számon tart a parádi üveggyár leltárkönyve 1840böl. Nem hiányoztak azonban a bányászatból sem. A Pénzeskúton üveges szülőktől 1856-ban született Libisch Ferenc 1872-től aknászként dolgozott az aj kacsingervölgyi bányában.

192 Jórészt ugyanezt lehetne elmondani a Peidl (Beitl) dinasztiáról is, amelynek érdekessége, hogy a fiatalon elhunyt Libisch József üvegköszörűs anyai ágon tőlük származik. A dinasztia legidősebb tagja: Peidl Ludvig, akinek leánya 1784-ben esküszik. Lókúton keresztelik Peidl Márton fiát 1780-ban, míg Vitusét 1797-ben. Peidl Vencel, aki úrkúti üveges volt, Kislődön kötött házasságot 1797-ben. A betelepült ősöktől való leszármaztatás a töredékes adatok miatt bizonytalan lett volna, Libisch Fülöp, illetve Peidl József viszont már a Magyarországon születettek első gene-