Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
hanem már Neumann Bernát megalapozta: „Világítási tárgyai, melyek előállítására kiváló súlyt fektet, nemcsak Budapesten s Bécsben, de az ország határain túl is élénk keletnek örvendenek s kivált a keleten, nevezetesen Odessában s a Fekete tenger többi jelentékenyebb kereskedelmi gyújtópontjain foglalnak mindinkább tért. Ugyanez mondható az orvosi műszerekről is, melyek fővevőjekint Oroszország jelentkezik, melynek kórházai számára a jelentésünk tárgyát képező évek során jelentékeny szállítmányok hagyták el ezen gyárat. Az illatszerész-áruk legnagyobbrészt Bécsbe szállíttatnak s elég jó keresletnek tárgyai." 119 Világítási cikkek készítésével — eltekintve a petróleumlámpa-aljaktól és a hozzá tartozó cilindertől — a magyarországi üveggyárak korábban nemigen foglalkoztak. A kristályüveg és a különböző színű, főleg opál ötvözetéből készült lámpaaljakról és ernyőkről van szó, melynek igen költséges volt az előállítása, készítése pedig különleges képességű üvegfúvókat igényelt. A színes üveget olvasztották is, de a minőségi cikkeknél a színköpenyt alkalmazták, amit a szakirodalom „réteges üveg"-ként tart számon, az üvegfúvók pedig „Überfang"-ként ismerik. Üvegből készült orvosi műszereket nem ismer a szakirodalom, valószínű azonban, hogy a kórházakban használt egészségügyi edényekről, illetve laboratóriumi retortákról van szó, melyekből néhányat a Bakonyi Múzeum is őriz. A likőrös butéliákról nem maradt fenn tárgyi emlék, amit egyértelműen Neumann gyárából származtathatnánk. A múzeumi leltárkönyvek az őrzött tárgyakat csak ritkán kötik egyes gyárakhoz, inkább korhoz, tájhoz vagy országrészekhez, ezért nehéz azonosításuk is. Az ajkai gyár teljesítménye — fennállásához képest — azonban akkor mutatkozik meg igazán, ha azokat az óriási távolságokat is figyelembe vesszük, ahova az ajkai üveg eljutott, illetve ha a keleti piacok szomszédságában lévő fejlettebb osztrák, cseh üvegipar konkurrenciáját is látjuk a nagyobb erdélyi üveggyárakén kívül. A kereskedelmi színvonalat mégis inkább az osztrák fővárosba való betörés jelentette. Mindezt egybevetve, nyugodtan állítható, hogy a kis ajkai gyá 1 " egyenlő versenytársa lett a nagyobbaknak. Ennek a színvonalnak a megtartását kérdőjelezte meg az a hiányzó anyagi háttér, amivel a nagyobbak rendelkeztek Neumannal szemben, amiről később esik szó. A sikerek mögötti gondokról szól a jelentés a továbbiakban, amelyből kiderül, hogy használt-e a gyár úrkúti agyagot: „Sajnos, ezen gyárnak két igen jelentékeny akadály ellen kell küzdenie. Az első és kisebbik azon körülmény, hogy a gyár a közelfekvő, kitűnő minőségű úrkúti tűzálló agyaghoz nem képes hozzáférni, miután eddigelé minden ezirányú törekvései a tulajdonos makacsságán hajótörést szenvedtek s ennélfogva azt még mindig Bajorországból kénytelen nagy költségen beszerezni." 120
