Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

azonban a magyar üveggyárosok késhegyig menő harcot folytattak egymás ellen, az osztrák és cseh üvegipar — a Siemens-féle újítás előnyeit kihasználva — még fokozta is előnyét, aminek hangot adott a budapesti kamara is: ,,Azon óriási előremenetelnek, mely a külföldi üveggyárakban az utolsó két évtized óta észlelhető, hazánkban, sajnos! még csak a nyoma sem látszik."

28 Kitér a jelentés arra az egyébként helytálló kifogásra is, hogy a magyarországi kvarchomok nem alkalmas a minőségi üveg készítésére. Alkalmas volt viszont a borospalackok gyártására, azt mégis csaknem kizárólag Németországból kellett beszerezni. A kristályüveghez szükséges kvarcot is Németországból szerezték be az üveggyárak, amikor — a kamara szerint — az ország dunántúli részein volt elég jó minőségű homok. A lelőhelyeket nem nevezi meg a jelentés, mivel azokat ismerik az üveggyárosok, amit azonban mégsem használnak, mivel a homok szállítása a lelőhelytől a gyárig túl drága. Egyetért a kamarával a parádi üveggyár későbbi igazgató-bérlője is, aki véleményét így indokolja: ,,Az anyag legnagyobbrészt az országban megvan. — Egy kis erély és jóakarat kell tehát csak hozzá, hogy gyártmányaik a jövőben a külföld bámulatos készítményei mellett is tisztességes helyet foglalhassanak el akkor, midőn a cseh üveggyárosok már többször akkép nyilatkoztak, hogy a mi nyersanyagunkkal sokkal szebb gyártmányokat állíthatnának elö, mint minőket a saját nyersanyagukkal tényleg gyártanak."

2

' Csak arról nem szólt Görög, hogy a csehországi szakmunkások tudásban a világ élvonalában álltak, így — még a silány anyagból is — képesek lettek volna jobb áru készítésére. Másrészt a csehországi üveggyárak a közeli Hohenbockáról szerezték be a kvarchomokot világhírű készítményeik gyártására, ami behozhatatlan előny volt a magyarokkal szemben.

1 ' A magyarországi kvarc — durvasága miatt — csak közönséges háztartási cikkek gyártására volt alkalmas, de ezt és kvarckövet — békasó, hegyi föveny — használt 17 üveggyárunk még a századfordulón is.*

1 A jobb módú magyar üveggyárak szintén hohenbockai kvarchomokot használtak kristályüveg készítésére, amely a legfinomabb külföldi áruval is felvette a versenyt. Erre azonban csak azok a gyárak áldoztak, amelyek az ipart nem az erdők felhasználásáért űzték, hanem kizárólag az üveg készítéséért — így nyílt lehetőségük áruikkal a világversenyeken való helytállásra, bizonyításra.*

2 Nem volt jobb a helyzet a hamuzsír esetében sem, aminek hazai előállítását az erdővédelmi törvények mindinkább korlátozták, ezért sok üveggyár ezt is külföldről szerezte be. A felhasznált mennyiség 13 523 q volt, ennek azonban csak 60% -a volt belföldi készítmény, a többit Ausztriából hozatták be. A behozatal a felhasznált mennyiség 40% -át