Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

tette ki. Az üveggyárosok ezt azzal indokolták, hogy ,,a külföldi hamuzsír olcsóbb mint a hazai".

!i Bár a szóda már a XIX. század közepén használatos volt, mégis hamuzsírt használtak üveggyáraink — hét kivételével — a századfordulón is. Az a tény viszont, hogy Todescoék Ürkúton már 1863-ban használták a szódát, egyrészt az erdővédelmi törvények szigorúságára, valamint a fa magas árára utal, másrészt pedig arra, hogy Ürkúton is készítettek minőségi kristályüveget. A szóda iránti látszólagos érdektelenség okai között azonban ott találjuk a szódakartellt is, amely az 1869—73. évi bécsi pénzügyi válság egyik magyarországi szüleménye volt az egyre szaporodó más kartellek mellett. Azok az erdei huták pedig, amelyek — utak hiányában — a fát sem tudták eladni, továbbra is a hamuzsír használatára kényszerültek. Az üvegkészítéshez — a nyersanyagokon és a tüzelőszereken kívül — szakmunkásokra volt szükség. Ennek fontosságában teljes volt az egyetértés az üveggyárosok között, de különböztek a vélemények a valóságos helyzet megítélésében, ami kihatott a kérdés gyökeres megoldására is. A budapesti kamara szerint: ,,A magyar gyárak általában jó számú üveggyártó és köszörülő belföldi munkásokkal rendelkeznek ugyan, kik ügyesség dolgában a külföldiekkel bátran mérkőzhetnek, de a míg nálunk iparos szakiskolák nem léteznek, e téren csak lassan lehet előhaladnunk s külföldi munkásokhoz is kell folyamodnunk. Sokkal sajnosabb még azon körülmény, hogy nálunk alig találhatók olyan, technikailag képzett egyének, kikből jó gyári hivatalnokok válhatnának. A magyar reáliskolák ez irányú hatását eddig még nem lehet észre venni."

14 A technikailag képzett hivatalnokok alatt nyilván a szakmához értő hutamestereket és számviteli tisztviselőket érti a kamara, mivel — főleg a hutamesterek tekintetében — ugyancsak külföldre szorultak az üveggyárosok. Más azonban a véleménye a kérdésről a zlatnói üveggyárosnak, aki egyben az üvegipari szakosztály titkára is volt. Szerinte ugyanis: ,,Igen hiányos továbbá hazai munkásaink képzettsége. Azelőtt ezen úgy segítettek, hogy Cseh- és Morvaországból hoztak be munkásokat, amint jelenleg is az üveggyári munkások legnagyobb része cseh és morva származású; jelenleg azonban ott is szükség van jó munkásokban, miért azokat oly magasan díjazzák, miként ily díjazást a magyar üveggyárak megbírni nem képesek." A csehországi üvegesek kivándorlását egyébként már száz évvel korábban is udvari pátensek tiltották, ami az üvegiparban kivívott hegemónia megőrzését célozta. A haidai császári és királyi üvegipari szakiskola pedig a világ élvonalába emelte a cseh üvegipart, de ellátta szakemberekkel az ausztriai üveggyárakat is. Kiváló szakmunkásaikat ekkor már tiltó törvények helyett magas díjazással is otthon tudták tartani. Magyar-