Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Az elnyomás súlyosan érintette a korábban az európai élvonalhoz tartozó magyar üvegipart is, ami nemcsak az üveghuták megszűnésében, hanem főleg a technikában való elmaradásban jelentkezett. Az osztrák gazdaságpolitika ellen csak a közös erőfeszítés, az érdekek egyeztetése lett volna eredményes. A magyar iparosok azonban csak beszéltek ennek szükségességéről, cselekedeteikben viszont mindig a saját érdek megvédése kerekedett felül az áldozatokat is követelő közös célokkal szemben. Így érthető, hogy a jórészt az erdők hasznosítására létesített üveghutáink számára Siemens Frigyes drezdai mérnök találmánya nem örömet, hanem veszedelmet jelentett, mivel az a hagyományos fatüzelést a szénnel helyettesítette. A kiegyezés utáni vámtörvények által megszüntetett vámsorompók ugyanakkor lehetővé tették a cseh, morva és osztrák üveggyárak jobb és olcsóbb termékeinek az országba való beözönlését is: ,,. . . azóta üvegiparunk megakadt és küzd folyton ... a legújabban is felmerült nehézségekkel . . ., melyeket neki a külföld haladottabb ipara új meg újabb eljárások és gépek feltalálása és alkalmazása által untalan útjába gördít" — írja még a századfordulón is az üvegipar monográfusa. Az alkotmányos élet helyreállítása után mutatkozó némi javulást az 1869—73. évi bécsi pénzügyi válság lohasztotta le. A magyar üvegipar fejlődését gátolta az újtól való idegenkedés mellett a kezdeményezés hiánya is. Az egymás elleni kíméletlen harcban Siemens újításáról szinte tudomást sem vettek, vagy egyenesen károsnak tartották azt üzleteik szempontjából. Csak egy osztrák érdekeltségű üveggyár akadt a Vas megyei Buglócon, amely bátran kísérletezett a széntüzeléssel, bár próbálkozásait nem kísérte szerencse. A buglóci gyár bukása után igazolva látták tartózkodásukat is, figyelmen kívül hagyva a sikertelenség igazi okait. Siemens 1858 októberében, Bécsben szabadalmazott találmányának azóta több változata között lehetett választani, így a buglóci „mementó" is hitelét vesztette már, amely egyébként Siemens találmányától független kísérlet volt. Az üveggyárosok tartózkodásának igazi okaira kegyetlen őszinteséggel mutatott rá a budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése is: „Minthogy Magyarországban sok gyárosnál nemcsak a tőke, hanem a vállalkozási szellem és, sajnos! az értelem is hiányzik, nem lehet feltűnő, hogy ezen korszakot alkotó találmány nálunk még nincs alkalmazva."

2

' Buglócon, ahol már Siemens találmányának bemutatása előtt, már 1854—56-ban folytattak kísérleteket a széntüzeléssel, az „értelem" mellett a tapasztalat is hiányzott. A bukás okának megítélésében eltér a szakírók véleménye is, akik egyrészt a hibás konstrukcióban, másrészt a közlekedési nehézségekben látták a gyár megszűnésének okát.

27 Amíg