Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

azt az idézett szerzők írták. Nem jelenthetett már csak azért sem, mivel 1878-ban Neumann Bernát tulajdon üveggyára már termelőüzemként működött, ennélfogva az építkezést évekkel korábban el kellett kezdeni. Ha azonban mégis fordulópontnak tekintjük 1878-at, jogosan tesszük, ha tudjuk, hogy az ajkai üveggyár volt az első, amely — szakítva végleg az erdei üveghuták módszereivel — sikeresen alkalmazta a széntüzelést a Dunántúlon. Elődeivel szemben nem az erdők „másképpen nem hasznosítható" fájának felhasználására, vagyis kényszerűségből hozták létre, mint például az úrkútit, hanem kifejezetten haszonra tervezett, kapitalista vállalkozás volt, amit az üveggyártás céljára építettek. A fordulópont tehát jelentőségében mérföldkő is 1878-at illetően, de nem Úrkút vagy Ajka, hanem a dunántúli üvegipar teljes egészét tekintve. Nem kisebbíti Neumann Bernát érdemeit az sem, hogy a szájhagyomány által ráruházott úrkúti üveggyárától a tények megfosztották. Mégsem ítélkezhetünk elmarasztalóan a szájhagyomány felett, mivel az üvegesek elbeszélései megtörtént eseményeket idéztek. Még kevésbé róhatjuk fel a pontatlanságot, ha meggondoljuk, hogy az ajkai üveggyárról szóló írások sem idézték a bánya vagy a vasút megnyitásának idejét, bár az „áttelepítést" ezekkel indokolták. Ahhoz viszont, hogy a magyar üvegipar igazi helyzetét a. múlt század második felében a valóságban is megismerjük, túl kell lépnünk Úrkút és Ajka határain. A korból kiszakítva értetlenül állnánk az ajkai üveggyár életében végbemenő eseményekkel szemben, de a mozgatórugók megismerése segít megérteni azokat az ellentmondásokat is, melyek a magyar üvegipar fejlődésének jellemzői voltak. II. Üvegiparunk az alapítás idején 1. Az üveghuták megszűnésének okai A török megszállás után kibontakozó ipar fejlődését az 1749-ben Bécsben felállított gazdasági tanács rendeletei lehetetlenné tették. De hogy a már meglévő ipar se gátolja az udvar terveit, 1754-ben életbe léptették az új vámtörvényeket is, amivel már nemcsak az ipart, de a kereskedelmet is gúzsba kötötték. A célt — hogy a magyar ipar ne lehessen az osztrák versenytársa — a saját gyáraiknak nyújtott állami támogatással is elősegítették. Hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítja a korabeli statisztika is, amely szerint az üvegáruk 40% -át Bécsből, a többit Morvaországból és Sziléziából hozták be.

24