Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Mint a legilletékesebb tényezőket a gyár keletkezése ügyében, felkerestem az üzem vezetőit is, ahol szintén nem kaptam megnyugtató választ: ,,Sajnos a régi iratok egy része tűzesetek alkalmával megsemmisült, ami megmaradt, azt kiselejteztük. A fontosnak ítélt iratokat azonban leadtuk a Megyei Levéltárnak, de azok között síncsenek az alapításra vonatkozó adatok."

2 A levéltárnak leadott iratanyagban valóban csak 1891től találkozunk az alapító Neumann Bernát nevével, a gyár eladásával kapcsolatos bejegyzésekben. Az iratanyaghoz mellékelt jegyzőkönyv egy mondata azonban új adattal is szolgált: ,,A gyár 1872-ben Ürkúton alakult és áttelepítették Ajkára 1878-ban."

3 Nem volt okom tehát kétségbe vonni a szájhagyomány igazát, ha azt a gyár vezetősége is megerősítette. Hiányzott viszont az alapító neve, illetve a bizonyíték arra, hogy az idézett mondat a való igazat állítja. Joggal vártam hát, hogy a gyár vezetőinek állítását az alig néhány éve kiadott Veszprém megye helytörténeti lexikona is megerősíti. E helyett azonban csupán egyetlen mondatot találtam itt is az üveggyárról, illetve annak keletkezéséről. ,,A község első ipari üzeme az Ürkútról 1865-ben áttelepített üveggyár."

4 Meglepett az is, hogy a lexikon nem tudja az úrkúti gyár alapítási idejét, viszont 1878-nál 13 évvel korábban telepíti át Ajkára az úrkúti üveggyárat. De a lexikonnál is tovább megy Markos György 1967-ben megjelent „Ajka, a bauxitváros" című tanulmányában az ajkai üveggyár ősét illetően: ,,Ajka és az ajkai körzet legrégibb ipari üzeme az üveggyár. Az üveggyár ősét még a XVIII. században alapították a terület földesurai, a Zichy grófok Ürkúton. Adat ugyan nincs rá, de feltehető, hogy az üveggyártáshoz szükséges fa és az Ürkúton talált „homok" — a már említett tűzkőliszt — lehetett a telephelyválasztás alapja. Tekintve, hogy szakember helyben nem állt és nem is állhatott rendelkezésre, Csehországból hívtak szakképzett üvegipari munkásokat (mint egyébként innen nem messze, Csehbányán is, ahol ugyan semminemű bánya sohasem volt, de üveghuta igen). — A budapest—szombathelyi vasútvonal megépítése után az üveghuta Ajkára települt át."

5 Markos tehát a már 1824-ben megszűnt Zichy-féle hutát — 54 évvel később — telepíti át Ajkára! Néhány sorral később viszont ez olvasható nála: „Az ajkai üveggyár ösüzemét 1878-ban egy Neumann Bernát nevű tőkés alapította." Amennyiben igazat ír Markos, amikor az üveggyár ősét Neumann Bernáttal „alapíttatja meg", annyiban téved korábban, amikor a Zichy-féle hutát is áttelepíti Ajkára. Furcsa ez azért is, mivel a nagyvázsonyi birtok — ahova az úrkúti üveggyár is tartozott — a vasútépítéskor, illetve megnyitásakor már rég nem is volt a Zichyek birtokában, amint azt a későbbiekben bizonyítani is tudjuk. A helytörténeti lexikon adatai találhatók