Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

természetesen az 1966-ban kiadott „Magyar városok" című kiadványban is, tág teret adva a szájhagyományon alapuló feltételezéseknek. Ha furcsán hangzik is, ezeket az ismereteket jórészt éppen az ajkai üveggyár terjesztette a Középdunántúli Naplóban 1958 októberében közölt „80 éves az ajkai üveggyár" című cikksorozatával. Ennél is meglepőbb, hogy az állításait semmilyen forrással nem bizonyító írást 1973-ban változtatás nélkül közölte az „Építésügyi és városfejlesztési világhíradó" is, csupán az időközben eltelt 15 év statisztikai változásaival egészítette ki azt. A névtelen szerző — aki így az eredeti cikk szerzője is — írásának „Bemutatjuk az ajkai üveggyárat" címet adta, amelyben megemlékezik az ajkai üveggyár elődjéről is. Szerinte hazánkban a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben középkori állapotok uralkodtak az üvegiparban, így gépesítés nélküli hutákat építettek, fatüzeléssel. Ezeket az üvegcsűröket nagy kiterjedésű erdőkben létesítették, majd — a fa elfogyása után — elvándoroltatták azokat. Ilyen körülmények között létesült az ajkai üveggyár közvetlen elődje Ürkúton, a múlt század második felében. Annak, hogy a gyár miért és mikor került át Ajkára, e névtelen szerző feltételezése szerint az a magyarázata, hogy „az 1878-as év fordulópontot jelentett a gyár történetében. Néhány évvel azelőtt megépítették a Székesfehérvár—celldömölki vasútvonalat. Ajka bekapcsolódott a vasúti forgalomba. Csaknem ezzel egyidőben megindult a munka a csingervölgyi szénbányában is. Neumann Bernát, az úrkúti üveghuta akkori tulajdonosa, rövid idő alatt átlátta, hogy a vasút és a szénbánya körzetében könnyebb eszközökkel, nagyobb hasznot hozna a kis gyár. Hamarosan megépítette az ajkai üveghutát a mostani telephelyen. 1878 júliusában indult meg a termelés. Ezzel az időponttal kezdődik a gyár története."

6 A szerző érdeme, hogy figyelmen kívül hagyja a helytörténeti lexikon 1865-ös áttelepítési adatát. Ugyanakkor az úrkúti huta alapítását Neumann Bernátnak tulajdonítja, aki azt — a kedvező lehetőséget felismerve — hamarosan Ajkán építi meg, sőt üzemelteti is 1878 júliusában. Ebben a tekintetben tehát hiteles volt a szájhagyomány. A szerző azonban — ennek ellenére — következetlen önmagához, mivel egyrészt az úrkúti hutát Neumann Bernát tulajdonának tartja, másrészt — a gyár története mégiscsak 1878-ban kezdődik; Ajkán! Az akkori törvény szerint ugyanis a gyártelep áthelyezése nem befolyásolta a gyár jogi folyamatosságát. Ennélfogva, ha az úrkúti huta valóban Neumann Bernáté lett volna, az ajkai üveggyár története az úrkúti huta alapításával kezdődhetett csak, nem az Ajkára való áttelepítéssel, mivel a gyár csupán a telephelyét változtatta meg. Az ellentmondások tisztázására tehát az úrkúti üveggyár igazi gazdáját kellett felkutatni.