Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

szág minden részéből érkezők számát csak milliókban lehetne kifejezni, ha a diákokat is ideszámítjuk. önként vállalt megbízatásomból kifolyólag mégis az érdekelt elsősorban, hogy ki mit tud a gyár keletkezéséről, alapítójáról, korábbi életéről. A látogatóknak adott tájékoztatás szerint ,,a gyárat eredetileg Ürkúton alapították, majd — a vasút és a bánya megnyitása után — áttelepítették Ajkára. A gyárat később a Kossuch cég vette meg, és világhírűvé fejlesztette". Ezt tartalmazták az ötvenes években a szakmunkásképző tanfolyamokra készült füzetek is. Kossuch Jánosé volt az üveggyár kezdettől fogva a város bennszülött lakói szerint, mivel az ő neve volt az üvegekre ragasztott vignettákon is, egészen a felszabadulásig. Ennél többet csak a Lajtán túlról származó üvegkészítők utódai tudtak, közülük is főleg azok, akiknek elődei Ürkúton születtek, illetve az ottani üveggyárból kerültek át Ajkára. Egyikük szerint azelőtt Ürkúton volt az üveggyár, ahol a nagyapám is dolgozott még, azután áthozták a gyárat Ajkára, hogy mikor, azt nem tudom pontosan. Nagyapám mesélte, hogy három Rankl testvérnek saját kemencéje volt Ürkúton, ahol két-három napot dolgoztak hetenként, a többi napokon lovaskocsikon árulni vitték az üveget. Megtörtént egyszer, hogy amíg árulni voltak, a szomszéd hutások irigységből felgyújtották a testvérek hutáját ..." Az elbeszélő az akkor legnépesebb üvegfúvó-dinasztiából származik. Az elbeszélt esemény — amely csak a 18. századi Zichy-féle úrkúti hutában történhetett — nem vitt közelebb az ajkai üveggyár keletkezésének titkához. A nagyapa — aki már a második úrkúti üveggyárban dolgozott — az édesapjától hallottakat adta tovább, akivel megtörtént az esemény. A Somhegyen született nagyapa viszont tudhatott a Neumannokról, akik a huta bérlői voltak, de Neumannok irányították kezdetben a második úrkúti üveggyárat is, ahol már ő is dolgozott. Mindezt a kutatás folyamán tudtam meg, így azt is, hogy a nagyapa gyermekei közül három a Zágráb megyei Zvecevon született — köztük az unoka édesapja is —, ami jelzi, hogy a család Ürkútról elköltözött. 1880-ban jött a család Ajkára, így az állítólagos áttelepítésről is csak másoktól szerezhettek tudomást.

1 Az, hogy lehetett-e saját hutája a három Rankl testvérnek, írással nem bizonyítható. Ha azonban arra gondolunk, hogy a pilléi (városlődi) huta a hivatalosan lakatlan faluban keletkezett, el kell fogadnunk az unoka elbeszélését azzal a fenntartással, hogy az akkori szokások szerint árendát fizettek a hutáért az uraságnak. Ilyen volt üveggyárosokkal az ajkai üveggyár első üvegesei között is találkozhatunk. Ami az üvegáru szállítását illeti, csak megerősíti az elbeszélés hitelességét, mivel lovaskocsin szállították el az üvegárut a későbbi (második) úrkúti üveggyárból is.