Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

visszatoloncolás kockázatát vállalva, legfeljebb elszökhettek uruk birtokáról. A bogdániak, amikor Lörintétöl engedélyt kaptak földjük elhagyására, döntő lépést tettek a költözési jog elnyeréséhez. Kiváltságlevelük messze meghaladva ezt az egyszeri engedélyt, bármikor érvényesíthető jogot adott nekik a földesúr és ezzel összefüggésben a lakóhely kiválasztására, felcserélésére. A bogdániak ezzel megszerezték a szabad állapot legfőbb velejáróját, a költözés jogát.

160 Az egykori hercegi népek a költözési jog birtokában maguk is ténylegesen szabadokká váltak. A bogdániak — miként a többi hospesek — költözési jogukat adott feltételrendszerben érvényesíthették. Melyek voltak ezek a feltételek? A költözés előtt engedélyt kellett kérniök a távozáshoz és meg kellett fizetniük a 3 pondust (vagy esetleg annak időarányos részét) kitevő pénzjáradékot a közösség adóját beszedő bírónak.

169 Minthogy az engedély elnyerése és a járadék lerovása oksági összefüggésben van egymással, nem kétséges, hogy ezt a kapcsolatot a bíró közvetítette. A távozási szándékot a bírónak kellett bejelenteni, aki a kirótt járadék beszedése után maga adta meg az engedélyt a költözéshez, bizonyára ügyelve arra is, hogy az illető se bírsággal, se mással ne tartozzék senkinek. A szabadok s köztük a hospesek költözési feltételei nem voltak azonosak. A feltételrendszer kialakulásának idején ez nem is várható. A bogdánival közel egykorú kiváltságlevelek, amennyiben a költözéssel is foglalkoztak, némileg eltérő módon biztosították azt. A kazsoki hospesek, miután épületeiket és curiájukat eladták, javaikat mentesítették és engedélyt szereztek, világos nappal elhagyhatták falujukat.

170 A házak és a minden bizonnyal beltelket jelentő curia eladása nyilván azt a célt szolgálta, hogy a távozó gazdaságának felvállalásával az adózás folyamatos legyen, a földesúr jövedelme ne csappanjon meg, ha valaki odébbáll. A földesúri igény az adózás folyamatosságára egyébként a falubelieket együttesen terhelő járadékok: a szállásadás és a munkajáradék esetében egybeesett a faluközösség érdekével. A javak mentesítése előfeltétel volt ahhoz, hogy a költöző magával vihesse ingóságait. Ehhez az kellett, hogy ne tartozzék senkinek, se földesúrnak, se falubelinek, mert különben javait vagy annak szükséges részét visszatartották, lefoglalták volna. A nappali időponthoz való ragaszkodás — az el nem hanyagolható biztonsági szemponton túl — a költözés nyilvános, mindenki szeme láttára történő lebonyolítását, egyszóval törvényes jellegét kívánta biztosítani. Kövi lakói az engedély elnyerése és javaik mentesítése után világos nappal elköltözhettek földjükről.

171 A terjéni hospesek szintén világos nappal távozhattak, ha javaikat (nyilván épületeiket) eladták, minden adójukat megfizették és engedélyt kaptak a bírótól és a falubeliektől.

172 Az épületek eladása és a pénzjára4' 51