Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
európai térséget vizsgálva a parasztmozgalmak és a nemzeti mozgalmak kapcsolata alapján. Az első típus fö jellemzője, fiogy a nemzeti mozgalmat a kifejlett polgárság vezeti, melynek politikai programjában a nemzeti és szociális célkitűzések (nemzeti—politikai önállóság, a feudális viszonyok felszámolása stb.) egybeesnek. A második típusba azok a mozgalmak tartoznak, amelyeket — erős polgári réteg'híján — a nemesség vagy a nemességnek egy része vezet. Ebből természetszerűleg következik, hogy az irányító nemesi réteg kiváltságai ill. politikai befolyásának megtartása végett — csak felülről jövő, mérsékelt agrárreformra hajlandó. Ebben az esetben a nemzeti és paraszti követelések csak részlegesen esnek egybe, s a parasztság a nemzeti célkitűzések megvalósítására csak nehézségek árán mozgósítható. 1041 Mint közismert, Magyarországon számottevő politikai erőt képviselő burzsoázia nem alakulhatott ki, a nemzeti mozgalmat a liberális nemesség vezette, s igy a magyar nemzeti mozgalom a második típusba tartozik. A magyar nemzeti mozgalom és a parasztmozgalmak kapcsolatát több tényező is bonyolulttá teszi. Magyarország nem önálló ország, a Habsburg-birodalom része, lakosságának többségét nem magyarok alkotják, ezzel szemben a kiváltságos osztály tagjai túlnyomórészt magyarok. A magyar nemesség ilyen ellentmondásos viszonyok közepette kettős célért: a nemzeti függetlenségért és a politikai hegemónia biztosításáért küzd. 1848 előtt a magyar és a nem magyar parasztság helyzete lényegében azonos, a nemzetiségi mozgalmak a parasztságot érintetlenül hagyják, a parasztmozgalmak közösek, a küzdelem antifeudális célokért folyik csupán (pl. 1831-ben a Felvidéken). 1848-ban, amikor a magyar országgyűlés — a Habsburg birodalomban elsőként — kimondja a jobbágyfelszabadítást, s hozzálát a határozatok végrehajtásához, 1 " 4 ' a parasztmozgalmak magyarországi történetében egy új fejezet kezdődik: mivel a nem magyar paraszttömegek a nemzetiségi mozgalmak mellett sorakoznak fel, kezdetét veszi a testvérnépek háborúja. A nacionalizmus az egyes nemzetek és nemzetiségek parasztságában is mélyen gyökeret ver, s hosszú évtizedekre megnehezíti az együttélést. Az 1848-as magyar parasztmozgalmakat általában két nagyobb szakaszra szokás felosztani. A szakaszhatárok megegyeznek a politikatörténeti szakaszhatárokkal. A parasztmozgalmak első szakasza 48 márciusától a szeptemberi fordulatig, a második Jelacic támadásától az év teléig, az ellenforradalom általános támadásának megindulásáig tart. 1 " 4 " A második szakaszban újdonságként jelentkezik, hogy a parasztság a külső támadás megindulásakor a márciusi vívmányok megvédéséért és a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésének biztosításáért áll a honvédelem ügye mellé.
