Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
A parasztmozgalmak szakaszhatárai 1848-ban Veszprém megyében is megegyeznek az országos szakaszhatárokkal. 1849-ben újabb két fő szakaszt különböztethetünk meg, ezeket azonban már a megye belső életének alakulása jelöli ki. A parasztmozgalmak jellegét, természetét 1849 januárjától április végéig az osztrák megszállás, ezt követően a magyar közigazgatás újjászervezése befolyásolja. A katonai jelenlét bizonyos fokig lefékezi a kibontakozó mozgalmakat, míg a közbiztonság megrendülése és a beígért, de nem teljesített agrárreform újabb lendületet ad nekik. 2. A megyei parasztmozgalmak indítóokai között az 1848 előtt törvényesen, de a parasztság sérelmére végrehajtott úrbéri regulációk éppúgy megtalálhatók, mint azok az okok, melyek a 48-as jobbágyfelszabadítás következetlen, korlátozott voltából származtak. 3. Az egyes parasztmozgalmak nem egyidőben keletkeztek, indítékaikat és céljaikat mindenkor a helyi viszonyok határozták meg. Ezzel magyarázható, hogy a mozgalmak egymástól mindvégig elszigeteltek maradtak. A mozgalmak lokális jellegét már a kortársak is felismerték: ,,. . . ha szigorúan megvizsgáljuk a dolgot, s a nép közé vegyülünk, tapasztalni fogjuk, hogy a lázadás oka apró érdek, anyagi jobblétre való törekvés, különösen a nép indolentiája miatt megszaporodott adósságaiktóli menekülés . . ." 1(l4 ' 4. A parasztmozgalmak természetét vette figyelembe az államhatalom is, amikor a mozgalmak lefékezésére, megszüntetésére intézkedéseket foganasított. Már 1848 márciusában kitűnt, hogy elsősorban a mozgalmak megelőzésére törekedtek a hivatalos szervek, s ennek egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás volt. Aztán áprilistól, a jelentősebb megmozdulások kitörésétől kezdvç a parasztmozgalmak letörése lett a cél, s a módszerek kiválasztásakor a fokozatosság elve érvényesült. A leggyakoribb eljárás a figyelmeztetés, feddés, dorgálás volt. Ha ez nem használt, s az erőszakos cselekmények következtében jelentősebb kárt szenvedtek a birtokosok, a mezei rendőrségi törvényt érvényesítették a kihágás megszüntetésére. Súlyosabb esetben a bűncselekményt elkövetőket bebörtönözték, rendkívüli esetben a lázítókat statáriális bíróság elé állították. 4. A mozgalmak helyi jellegéből következik, hogy a megmozdulások hátterében összefüggő eszmerendszert hiába keresünk. A ,,communisticus elvek", amelyeket a hivatalos jelentések említenek, ,,főleg indulatok, megmozdulások, akciók minősítései, s nem eszmerendszerek jelzései". 104 " A parasztok egyes konkrét követeléseik indoklásakor gyakran merítenek a liberalizmus gondolatköréből, s a radikális irányba forduló paraszti magatartás bizonyos esetekben szocialisztikus—kommunisztikus törekvéseket mutat.
