Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
2-án — Komárom vára. Az európai ellenforradalom túlereje győzedelmeskedett a magyar forradalom elszántan küzdő erői felett. Attól a pillanattól kezdve, hogy a szabadságharc végzetes kimenetele katonailag egyre nyilvánvalóbbá válik, s ennek az ellenségnek Győr felöl történő Pápára vonulása 1849. július 27-én külön hangsúlyt ad, 91fi a megyei hivatalok feladataiknak többé megfelelni nem tudnak és többnyire nem is akarnak. A szolgabírák nem egy esetben a hivataluk és személyük elleni erőszakos cselekedeteket panaszolják, 917 mert lépten-nyomon tapasztalniuk kell, hogy a hivatalos szónak már kevés a foganatja. 918 Egyre inkább terhesnek érzett állásaiktól maguk is igyekeznek megválni. Gaál Lajos csak vonakodva fogadja el Hunkártól a szolgabírói kinevezését, Rosos István első alispán, aki már a június 5-i tisztújításon szeretett volna megválni tisztségétől, július elején egyenesen Füredre utazik betegsége „gyógyítása" céljából, s onnan visszatérni nem is hajlandó. Július 7-től Kenessey másodalispán — gazdasági ügyeinek intézésére hivatkozva — szintén eltávozik. 919 Elhatározásuk valóra váltását megkönnyíti, hogy Hunkár Antal főispán-kormánybiztos június 30-án elhagyja hivatalát és a Szegedre költöző kormányt és országgyűlést követi, hogy tehetségét az utolsó órákban is a honvédelem szervezésére ajánlja fel, mint tette eddig is. 920 A közigazgatás tényleges irányítóinak meghátrálásával kezdetét vette a vármegye közigazgatási apparátusának felbomlása. A főtisztviselők távozását a közvélemény jelentős része megbotránkozva fogadta: ,,Csak az úrforma emberek húzták vissza az orrukat, s bújtak, szöktek ki hová s merre tudott." 921 A folyamatot azonban már nem lehetett feltartóztatni. Miközben a népet a „kétségbeesésig elborzasztotta" a csatatérről — így többek között Kmety ihászi visszavonulásáról — „szájból szájba röppenő" bizonytalan hírek, a megyei „tekintetes" urak csak saját biztonságukkal törődtek. Szakonyi Lajos, a pápai járás föszolgabírája Kováts Imre, Sólyomvári Ferenc és a többiek 922 példáján felbátorodva csak augusztus 6-án határozza el, hogy betegség ürügyén lemond, lemondását azonban a megyei bizottmány nem fogadja el. Erre föl gyógyüdülés címén kér és kap két heti szabadságot. 92 ' Hunkár Mihály — a kormánybiztos Hunkár Antal unokaöccse — augusztus 4-én hasonló indokkal három heti szabadságot kér. 924 Hiába mellékeli azonban kérelméhez az Adler József füredi fürdöorvos által kiállított igazolást, kívánságát nem teljesítik. Takó Miklós főszolgabírót balszerencséje tartja távol a megyétől: Takó István Győr megyei főszolgabíró helyett augusztus 16-án éjjel saját csapataink tévedésből őt fogják el, azzal vádolva, hogy az újoncösszeírásnál a nőseket önhatalmúlag kihagyta. 925 A közigazgatás zökkenőmentes működését jelentős mértékben gátolja az is, hogy Galamb József augusztus 15-én a nagy fontosságú veszprémi postabiztosi állásáról lemond. 92 *
