Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Az újoncozás mellett a megyei hivatalok a népfelkelés szervezésén is fáradoznak, de a népfelkelők bevetésére — akár a múlt évben — most sem gondolnak komolyan. Jelentős károkat okoz viszont a megye az ellenségnek azzal, hogy a császári csapatok utánpótlását akadályozza, a hadiszállítók készleteit lefoglalja, s ezzel párhuzamosan a megyei fegyverkereskedők boltjait ellenőrzése alá veszi."

5 A falusi-mezővárosi nép helyzete a megye felszabadulása után sem változik lényegesen: a lakosságot állandóan fuvarozásokkal terhelik, de munkaerejére igényt tartanak a várerődítési munkáknál is. Június közepétől-végétől hetente több száz napszámos dolgozik a komáromi vár erődítésénél, valamint a karakói védősánc építésén.'"

4 Ezek a munkálatok összhangban vannak a magyar hadvezetés azon stratégiai elgondolásaival, hogy az ellenséges támadás megindulása előtt összpontosítani kell a honvédalakulatokat, ezután pedig minden erővel arra kell törekedni, hogy a több irányból támadó ellenséges egységeket külön-külön, a döntő erőfölény birtokában megsemmisítsék.

1 A stratégiailag fontos várak — mint Győr és Komárom — a hadmüveletek sikerét biztosítanák. A magyar haditervet azonban Görgei nem tudja végrehajtani, mert késlekedett a támadó hadműveletek megindításával, időt adva Haynaunak, hogy ezalatt a nyugati határszélen hadseregnyi erőt vonultathasson fel, elütve a honvédsereget az azonnali eröösszpontosítás lehetőségétől. Így a magyar ellentámadás a kezdeti, helyi jelentőségű sikerek után amilyen a június 13-i csornai csata — június derekán a zsigárdi és peredi vereséggel kudarcba fullad. Görgei Haynau feltartóztatására nem képes: június végén a császári főerők Komárom alatt állnak. Az orosz intervenció megindítása után a haditanács úgy határozott, hogy Komáromnál döntő csapást fognak mérni Haynau főseregére, majd az oroszok ellen fordulnak. De az osztrák fővezér ügyes taktikai lépései és a magyar fővezérség körül támadt viták, a hadvezetés bizonytalansága, időhúzó intézkedései meghiúsították a terv végrehajtását. A kormány ismételten a főváros elhagyására kényszerül: székhelyét 8-án Szegedre helyezi át, hogy itt összpontosítsa a forradalom erőtartalékait. Az összeomlás jelei mutatkoznak az erdélyi frontokon is. Bem kiváló hadvezéri képességei sem kecsegtethetnek sikerrel a nagy túlerővel szemben. A segesvári csatában, július 31-én súlyos vereséget szenved, egy héttel később pedig Nagycsűrnél mérnek rá megsemmisítő csapást, augusztus 9-én a temesvári csatában egész hadseregét elveszti. A szabadságharc katonai története zárófejezetéhez érkezik: augusztus 11-én Görgei teljhatalmat kap, tárgyalásokba kezd, s az orosz főtisztek jóindulatában bízva 13-án Világosnál kapitulál. A következő napokban sorra leteszik a fegyvert az egyes hadtestek, várőrségek. Legutoljára — október