Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

fáért — amelyet azelőtt ingyen kaptak — most fizetniük kell.

396 Sérelmeik a már törvény által szentesített szabályozás során keletkeztek, s így hamarosan tudomásukra jut, hogy orvoslásukra semmi remény sincs. Kenessey Antal másodalispán április 16-án már azt jelenti a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánynak, hogy Polány „helységnek nagyobbrészint németekből álló lakosai az uradalomnak bírói ítélet mellett bírásában volt borsodi pusztájára marháikat erőhatalommal behajtották s így azt elfoglalták. . ,"

397 A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy az április 16-i foglalás valódi oka a legelőhiány volt és utasítja az uradalmat az erdei vágások felszabadítására, valamint községi ökörtilos kijelölésére, hogy a „szükségkénszerítette és értetlenségvezette szándék" hasonló kitöréseit megakadályozzák.

398 A lakosok hiába tesznek ígéretet etetéseik beszüntetésére, „éhvésznek" kitett marháikat június elején újra sorozatosan a fiatal vágásokba hajtani kényszerülnek. Túlkapásként az uradalmi tiszt árpáját is leetetik. Június 4—8. között az uradalomnak 180 forint 36 krajcár kárt okoznak. Korbály János és József a zálogolásra kiküldött kerülőnek tettlegesen is ellenszegülnek.

399 Az apátság joggal állapíthatja meg: ,, . . . a felsőbbséget nem esmérő nyakasság nálok tökéletesen gyökeret vert." Bezerédy Kristóf szolgabírót utasítja a megyei bizottmány, hogy a földesurat jogaiba akár a karhatalom segítségével is viszszahelyezze. A lázítók befogására utasítása ellenére sem kerül sor ekkor. A kártevőket pénzbírsággal sújtja, de a kiszabott büntetéspénzt csak a következő évben hajtja be.

400 A polányiak, akárcsak a nyárádiak, „hazaárulásról és örökös makacsságról" régóta ismeretesek a vármegye előtt: az 1808-ban indított és a helytartótanács által 1845. május 13-án jóváhagyott, majd végrehajtott úrbéri rendezési pert 1848 végéig legalább 25 ízben kísérlik megváltoztatni, természetesen minden fáradozásuk kudarccal végződik.

401 Zsoldos János uradalmi ügyvéd december 17-én „ok nélküli zaklatásuk" ellen ismételten a megyei bizottmánytól kér védelmet.

402 Vele szinte egyidöben a község a borsati puszta visszaadását a minisztériumtól várja.

403 A győri püspök salamoni uradalmában lakók június közepén még csak a tűzifa elegendő mennyiségben történő kiadásáért folyamodnak. Két hónappal később Jankó István, a püspökség uradalmi ügyésze már arról panaszkodik, hogy a volt jobbágyok a határbeli legeltetésből az uradalmi birkákat kiszorítják, a pagonyokat pusztítják, a gubacsot, makkot előre lefoglalni igyekeznek, az őket letiltó szolgabíró parancsait megvetik, s a „belbékét zavargásaik és lázongásaik által folytonosan veszélyeztetni nem félemlenek".

404 A törvényes út betartására a megyei bizottmány kiküldöttség útján kötelezi őket.

405 A község lakói „vakmerő kihágásaikkal" felhagynak ugyan, de megnyugodni nem tudnak. A nyár végén és az ősz elején panaszaikat többször is a miniszter elé viszik.

406 »