Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

vakat, Pápán és Veszprémben a nemzetőrség intézménye már javában működik. A pápai református főiskola tanácsa már március 17-én azzal bízza meg az intézmény igazgatóját, hogy az önkéntesen jelentkező diákokból a várható féktelenségek megakadályozására „társaik békés viseletére ügyelő őrsereget" szervezzen.

120 A mezőváros különben már 1848 előtt is rendelkezik fegyveres testülettel: a város rendje és közbiztonsága felett őrködő polgárőrséggel, amely a megalakulóban lévő nemzetőrség magját alkotja 1848. március közepén is. A nemzetőrség összeírására és eskütételére Pápán március 18-án kerül sor.

126 Minthogy azonban a megalakuló nemzetőrség működési szabályzattal nem rendelkezik, a pápai ideiglenes kerületi választmány úgy rendelkezik, hogy fegyelmi rendszabállyal kell ellátni. Martonfalvay Elek jegyző március 22-én adja ki az ideiglenes nemzetőrség „Fegyelmi Rendszerét", amely körültekintően meghatározza az örök jogait és kötelességeit, az őrállás rendjét, s a büntetés módozatait. Számunkra a szabályzat 11. pontja érdemel különös figyelmet, mely a közbiztonság háborítóit és a veszedelem idején lázítókat elfogni és a rendes törvényhatóságnak átadni rendeli.

127 A szolgálati és fegyelmi szabályzat szerepét betöltő „Fegyelmi Rendszerből" az is kitűnik, hogy a fegyveres polgárság a szerveződő nemzetőrség mellett szervezetileg ekkor még megőrzi különállását (2. és 15. pont). A győri Hazánk tudósítója március 26-án kelt levelében a megalakult nemzetőrség kiképzéséről számol be lelkes soraiban: ,, . . . a fegyverforgatás gyakori, az őrködés éjjelenként városunkban a legnagyobb rendben áll; a nemzeti lobogók kettős tornyú templomunkban, a megye s a városház ablakain, a nemzeti szalag, s bal karoni nemzeti öv jelenti az elért aranykort, az egyenlőséget, s a szabadság szent ünnepét 128 A nemzetőrség megszervezése azonban még ekkor nem teljesen befejezett: 26-án a főiskolai nyomdát újabb felhívás hagyja el, amely a lakosságot további nemzetőrségi „beiratkozásra" szólítja fel.

129 Az összeírást végző megyei tisztviselők munkájuk során szem előtt tartják a miniszterelnök április 21-én kiadott rendeletét, amely az összeírást csak ott látja célszerűnek, ahol a népet bátran fel lehet fegyverezni.

150 A nemzetörségről szóló 1848 : XXII. tc. értelmében 20—50 éves korig mindenkit összeírnak, aki községben fél telekkel, vagy hasonló kiterjedésű földterülettel rendelkezik, ill. legalább évi 100 pengőforint tiszta jövedelme van. Kivételnek a gazdái hatalom alatt állók és bűnözők számítanak. A törvénycikk 3. paragrafusa a megyei és városi hatóságoknak ezentúl arra is lehetőséget ad, hogy az alkotmányos rend védelmében saját belátásuk szerint azokat is besorozzák, akiket arra érdemeseknek tartanak. A törvénycikk ezen kitétele országosan is, és megyénkben is sok visszaélésre adott alkalmat. 366