Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
majd ezt követte egy nappal később, április 11-én az 1848-i törvénykönyv szentesítése — amely gyökeres alkotmányjogi fordulatot jelentett a magyar állam történetében — és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése. Az 1848-as törvények kétségkívül történelmi jelentősége, hogy megszüntették a feudális termelési viszonyokat, s utat nyitottak az önálló polgári fejlődés felé, felszámoltak számos feudális előjogot, s biztosítottak számos polgári szabadságjogot, s a Partium és Erdély visszacsatolásával visszaállították az ország területi, állami egységét. Érintetlenül hagyták viszont a közös hadsereg és diplomácia kérdését, a földbirtokmegoszláson sem változtattak, fennhagyták a céhrendszert, a választójogot magas vagyoni cenzushoz kötötték, a nemzetiségek követeléseit pedig figyelembe sem vették, s az emiatt várható súlyos következményekkel sem számoltak. Mindezek a hiányosságok a magyar forradalomnak azzal a sajátosságával magyarázhatók, hogy az új törvényeket az a nemesség hozta, amely a feudális viszonyok teljes felszámolásában már nem volt érdekelt. Az egyes törvényjavaslatok mérsékelt formába öntésében pedig az udvar is szerepet játszott. A forradalmi törvényhozás egyik legfontosabb eredménye az úrbéri viszonyok eltörlése volt. A 1848. IX. tc. megszüntette az úrbéri, illetőleg az úrbérpótló szerződéseken alapuló meghatározott szolgálatokat, s ezzel a jobbágyok tulajdonába adta azokat a földeket, amelyeket addig törvényes feltételek között használhattak; mentesítette őket a papi tized fizetésének kötelezettsége alól (1848 : XIII. tc), egyúttal megszüntette a földesúri bírói joghatóságot (1848 : XI. tc). A jobbágyfelszabadítás hatálya azonban nem terjedt ki a nem úrbéri függőség alatt eddig élt népességre. A gyakorlatban a jobbágyfelszabadítás azt jelentette, hogy országosan az összes szántó és rét alakjában hasznosított területek 55,93% -ából jöttek létre parasztbirtokok. 108 A fentiek alapján az urbáriumba bejegyzett telkiföldeken kívül eső földbirtoktípusokra a jobbágyfelszabadítás nem terjedt ki. A feudális termelési viszonyok felszámolása Veszprém megye történetében is jelentős változást eredményezett: a törvények végrehajtásakor a megye — az ország többi törvényhatóságaihoz hasonlóan — a telek úrbéri jellegét vette figyelembe. A volt jobbágyok tulajdonába átment terület nagysága a becslések szerint 93 000 hold. Ebből a szántóterület 76 000, a rét 17 000 holdat tett ki. A létrejövő parasztbirtokok a megye összes birtokállományának kb. 11%-át alkották. A jobbágyfelszabadítás a réteknek mintegy 34, a szántóknak 26% -át mentesítette az úrbéri terhek alól. 109 A szántó aránya jóval az országos átlag (36,5% ) alatt marad.
