Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

1848—49. évi társadalmi és pártharcokkal foglalkozó könyvét, Révai említett tanulmányait, s a magyar parasztság történetéről is tanulmánykötet látott napvilágot,

7 amelyben Szabó István a jobbágyság 1848—49. évi birtokproblémái elemzésének külön tanulmányt szentelt. Mérei Gyula összefoglaló agrártörténetében a 48-as parasztmozgalmakat is érinti.

8 Haraszti Sándor a Társadalmi Szemlében közölt tanulmányában a marxista történetírás történetében először az alapos levéltári kutatások eredményeként felszínre hozott gazdag forrásanyagra támaszkodva értékelte az 1848—49. évi parasztmozgalmakat.

9 A magyar parasztmozgalmak első átfogó, marxista igényű, elméleti szintű elemzését Ember Győző nyújtotta 1949-ben megjelent alapvető jelentőségű könyvében.

10 Elmélyült levéltári kutatásokon alapuló munkájában feltárja a negyvennyolcas magyar parasztmozgalmak gazdaságitársadalmi összetevőit, meghatározza típusait, s röviden ismerteti az eddigi kutatások eredményeit." Az egyes megmozdulásokat forrásszemelvények közlésével teszi elevenné, meggyőző erejűvé. Az 1950-es években a forrásfeltárás és -kiadás nagy lendületet vett, s emellett korszakunkra vonatkozóan is sok részkérdést sikerült tisztázni. Az évtized végére elkészülhetett a forradalom és szabadságharc történetének szintézise.

12 A korszak megítélésében nemcsak szemléleti változás következett be a leglényegesebb kérdésekben, amely az ötvenes évek tudományos eredményeinek átértékeléséhez vezetett, hanem az egyes területeken hatalmas egyéni teljesítményekkel is gazdagodott történettudományunk. A jobbágyfelszabadítást a nemzetközi politikaigazdasági viszonyok koordináta-rendszerébe helyezve értékeltük,

13 s a parasztmozgalmakat a nyolcvanas évek elejére nemzeti történetünkben is egészében az öt megillető helyre tettük.

14 Mindezek mellett mégis szembetűnő jelenség, hogy 1849—49 regionális problémáira történetírásunk nem fordított kellő gondot.

15 így végül is az a paradox helyzet állt elő, hogy anélkül kaptunk a 48-as parasztmozgalmakról egy országosan egységes képet, hogy az egyes régiók mozgalmait kellő szinten ismernénk. A parasztmozgalmak feldolgozására eddig mindössze egy-két megyében vállalkoztak.

16 Veszprém megyében elsőként Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc a helyi szabadságküzdelmekről írott népszerűsítő igényű könyvükben a parasztság mozgalmainak is helyet adnak.

17 Az érintett fejezetben Ember Győző forráskiadványának megyénkre vonatkozó részét dolgozták fel, s parasztságunk megmozdulásait pozitívan értékelték. Szemléletük középpontjában — a vállalkozás céljának megfelelően — a nemzeti szabadságküzdelmek álltak. Munkájukban az 1950 utáni Veszprém megye területét veszik alapul, amelynek következtében a tör-