Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében Dávid Zoltán A Magyarországon pusztító járványok közül a kolera 1831-ben jelentkezett először, s rögtön több mint kétszázezer embert ragadott el az ország lakói közül.

1 Bár a pusztulás megyénként részletezett adatait pontosan ismerjük (a veszteségekről szóló kimutatásokat már a járvánnyal egyidejűleg nyomtatásban közreadták),

2 egy-egy kisebb tájegység részletes vizsgálata fontos adalékokkal járul hozzá pusztító útjának követéséhez, a halottak számának megismeréséhez. Miként az ország népességében súlyos veszteségeket okozó korábbi járványok, a kolera sem egyforma mértékben sújtotta az ország településeit. Míg például az 1738. évi pestis elsősorban Békés, Máramaros, Bihar és Szatmár megye lakosságát tizedelte meg,

3 az 1831. évi kolera Borsod, Heves, Zemplén, Fejér, Pozsony és Nyitra megyében követelte a legtöbb áldozatot. Közös vonásuk viszont, hogy a Dunántúlon a pusztítás kisebb volt. A pestis legtöbb megyéjébe el sem ért, általábn minimális volt a halottak száma 1831-ben is (Somogy 149, Zala 70, Vas 15 halott). A részletvizsgálatok azt is megmutatták, hogy a meghaltak száma egyegy törvényhatóságon belül sem oszlott meg egyenletesen. A lakosság jelentős részének, olykor többségének pusztulásával járó gócok mellett mindenütt voltak immunis helységek, amelyeket a járvány szerencséjükre elkerült. Az összesített adatok így nem érzékeltethetik azokat a jelentős különbségeket, amelyeket egy-egy település népesedéstörténetében ténylegesen előidéztek, a községi adatok pontos ismerete nélkül fontos változások okait nem tudjuk feltárni és megismerni. E meggondolásból kezdtem hozzá annak a levéltári anyagnak a kutatásához, amely az 1831 —1832. évi kolerajárvány Veszprém vármegyei történetének forrásanyagát tartalmazza, és amit a Veszprém megyei Levéltár őriz. Jelzetük: VemL IV. 5. és V. 102. o. terjedelmük: 0,52, illetve 0,13 iratfolyóméter.

4 Célom elsődlegesen a meghaltak számát tartalmazó ősz-