Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

viselt. Mivel a comes cím nem jelölt feltétlenül megyei ispánt, és Saul ilyen működéséről nem tudunk, comes címe valószínűleg tekintélyére utalt. Érdemeiért IV. Béla király birtokadományban részesítette. Neki adta Halimbát, a királyi udvarnokok Veszprém megyei földjét és a Zala megyei őrsöt (a későbbi Alsóörsöt), a királyi udvarnokok és a királyné birtokát.

51 Saul comes utóda, a nemzetség ősnevét viselő Lőrinte fényesebb pályát futott be apjánál. A XIII. század végén — kimutathatóan 1291 és 1299 között — némi megszakítással Veszprém megye ispánja volt.

52 Felesége a Csák-nemzetségből származott.

53 E rokonságnál többet jelentett számára, hogy rokoni szálak fűzték a megyében jelentős birtokállománnyal rendelkező Igmánd-nemzetséghez. Igmánd nembeli Miklós mester 1309-ben Lőrinte mester és négy fia javára lemondott a Veszprém megyei Ség váráról (Esegvárról), továbbá Bánd, Biliege, Tótvázsony, Kismenyeke, a Komárom megyei Igmánd és a Somogy megyei Zics falvakról.

54 Saul fia Lőrinte ezzel és korábbi birtokszerzeményeivel megalapozta utódai, az Esegvári család jövőjét. Kortársai szerint száz évet élt meg.

55 Hosszú életpályájának eddig nem ismert korai szakaszához fűződik Bogdán megszerzése és kiváltságolása. Saul fia Lőrinte kora ifjúságától IV. Béla elsőszülött fiát, István királyfit, a későbbi V. Istvánt szolgálta.

56 Kapcsolatuk kezdete nagy valószínűséggel a királyfi stájer hercegségének időpontjához köthető. IV. Béla király elsőszülött fiával hadjáratot vezetett 1258 nyarán a stájer felkelők ellen. Leverte a felkelést és helyreállította Stájerországban az 1254 óta tartó magyar uralmat. Elsőszülött fiát felmentette Erdély kormányzásától és kinevezte Stájerország hercegévé, hercegségéhez pedig hozzákapcsolta Zala és Vas megyét, illetve a Bakonyt.

57 Ha korábban nem, akkor ez alkalommal kerülhetett kapcsolatba István királyfival a Bakonyban és Zalában egyaránt birtokos Lőrinte, aki hozzávetőlegesen egykorú lehetett az 1239-ben született trónörökössel.

58 A királyfi stájer hercegsége hamarosan véget ért. Stájerország lakói az osztrák hercegséget is birtokló II. (Pfemysl) Ottokár cseh király támogatásával újból fellázadtak a magyar uralom ellen és meghódoltak a cseh királynak. István királyfi kiszorult hercegségéből, melyet a cseh király ellen indított magyar hadjárat kudarca következtében végleg elvesztett. A magyar had 1260 nyarán István királyfi vezetésével Kroissenbrunn közelében a Morva folyó mellett vereséget szenvedett II. Ottokár seregétől. A cseh királlyal kötött békében IV. Béla lemondott Stájerországról, István királyfi pedig erdélyi hercegként visszatért Erdélybe. A nagyobb uralomra törő trónörökös Erdély mellé rövidesen megszerezte az ország egész keleti felét. Híveivel arra kényszerítette apját, IV. Bélát, hogy megossza az országot.