Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

másodikban Kovácsi, Miskei, Vámosi és Akai szolgabírók járása követi egymást. Mindkét részben az adótételek utáni solvit jel az adó behajtá­sára, hiánya pedig a fizetés elmaradására utal. 29 A vízfoltos és a hajtás mentén lyukas adólajstrom az adott szerkezeti felépítés (2 rész és ezeken belül 4—4 járás) szerint tagolva és általában térbeli rendjüket követve sorolja fel a megye adóköteles településeit. Ez­zel lehetőséget ad a települések lokalizálására, az adószedők és segítőtár­saik útvonalának ábrázolására, továbbá a járások területének megközelí­tően pontos megállapítására, a megye közigazgatási viszonyainak bemu­tatására. iü Az összeírás nem minősíti a településeket; nem különbözteti meg a falvakat a mezővárosoktól. Egyedül Veszprém civitas (püspöki város) rangját említi. Aligha lehet kétséges, hogy a lajstrom 1488-ból a megye valamennyi adóköteles települését tartalmazza, hiszen még azokat a helységeket sem hagyta ki, amelyek lakói a kivetett összeget — miként a solvit jel hiánya mutatja — nem az adószedőnek, hanem bizonyára földesuruknak fizették meg. A négy szolgabírót sem lehet részrehajlással gyanúsítani, mivel mindegyikük lakóhelyének adótétele is megtalálható az összeírásban, akárcsak Hidegkúti Farkas Antal alispáné és a megyei tisztikar több tag­jáé. 31 Az sem igazolható, hogy a másoló a két lajstrom összeszerkesztése­kor és leírásakor véletlenül kihagyott volna valamit. 32 Legfeljebb olyan ritkaságszámba menő település maradt ki a lajstromból, amelyben adó­köteles személy nem lakott, mint például a várakban, s így elkerülte a nyilvántartást, vagy amely tartozéktelepülésnek számított, s ezért adóját más helység adójába olvasztották. Ez utóbbi azonban nem valószínű; az adólajstromra nem jellemző a települések összevonása, éppen ellenkező­leg. A lajstrom azokat a szomszédos helységeket is önállóknak tekintette, amelyek településpárokat, illetve triókat alkottak, s nevük mindössze e gy _e gy jelzőben (Kis, Nagy, Alsó, Felső, Egyházas stb.) különbözött egy­mástól. Számuk nem volt jelentéktelen. Vámosi Pál szolgabíró járásában két helység, Akai Györgyében négy, Kovácsi János járásában húsz, Mis­kei Györgyében pedig 18 település, összesen tehát 44 helység 19 telepü­léspárt és 2 településtriót alkotott. 33 Hogy ezek az adóköteles helységek valóban önállóak voltak, azt érzékletesen mutatja, hogy Kis- és Nagy­gyimót, illetve Kis- és Nagyszőlős között járáshatár húzódott. Mindent egybevetve: nem hiányos, hanem a maga nemében teljes az adólajst­rom: a megye valamennyi önálló települését felsorolja, amelyben 1488 őszén adókötelesek éltek. Kik számítottak ekkor adókötelesnek? Kik és hogyan adóztak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom