Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások
másodikban Kovácsi, Miskei, Vámosi és Akai szolgabírók járása követi egymást. Mindkét részben az adótételek utáni solvit jel az adó behajtására, hiánya pedig a fizetés elmaradására utal. 29 A vízfoltos és a hajtás mentén lyukas adólajstrom az adott szerkezeti felépítés (2 rész és ezeken belül 4—4 járás) szerint tagolva és általában térbeli rendjüket követve sorolja fel a megye adóköteles településeit. Ezzel lehetőséget ad a települések lokalizálására, az adószedők és segítőtársaik útvonalának ábrázolására, továbbá a járások területének megközelítően pontos megállapítására, a megye közigazgatási viszonyainak bemutatására. iü Az összeírás nem minősíti a településeket; nem különbözteti meg a falvakat a mezővárosoktól. Egyedül Veszprém civitas (püspöki város) rangját említi. Aligha lehet kétséges, hogy a lajstrom 1488-ból a megye valamennyi adóköteles települését tartalmazza, hiszen még azokat a helységeket sem hagyta ki, amelyek lakói a kivetett összeget — miként a solvit jel hiánya mutatja — nem az adószedőnek, hanem bizonyára földesuruknak fizették meg. A négy szolgabírót sem lehet részrehajlással gyanúsítani, mivel mindegyikük lakóhelyének adótétele is megtalálható az összeírásban, akárcsak Hidegkúti Farkas Antal alispáné és a megyei tisztikar több tagjáé. 31 Az sem igazolható, hogy a másoló a két lajstrom összeszerkesztésekor és leírásakor véletlenül kihagyott volna valamit. 32 Legfeljebb olyan ritkaságszámba menő település maradt ki a lajstromból, amelyben adóköteles személy nem lakott, mint például a várakban, s így elkerülte a nyilvántartást, vagy amely tartozéktelepülésnek számított, s ezért adóját más helység adójába olvasztották. Ez utóbbi azonban nem valószínű; az adólajstromra nem jellemző a települések összevonása, éppen ellenkezőleg. A lajstrom azokat a szomszédos helységeket is önállóknak tekintette, amelyek településpárokat, illetve triókat alkottak, s nevük mindössze e gy _e gy jelzőben (Kis, Nagy, Alsó, Felső, Egyházas stb.) különbözött egymástól. Számuk nem volt jelentéktelen. Vámosi Pál szolgabíró járásában két helység, Akai Györgyében négy, Kovácsi János járásában húsz, Miskei Györgyében pedig 18 település, összesen tehát 44 helység 19 településpárt és 2 településtriót alkotott. 33 Hogy ezek az adóköteles helységek valóban önállóak voltak, azt érzékletesen mutatja, hogy Kis- és Nagygyimót, illetve Kis- és Nagyszőlős között járáshatár húzódott. Mindent egybevetve: nem hiányos, hanem a maga nemében teljes az adólajstrom: a megye valamennyi önálló települését felsorolja, amelyben 1488 őszén adókötelesek éltek. Kik számítottak ekkor adókötelesnek? Kik és hogyan adóztak?
