Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele"

alapján számba vette és megállapította a monostor tényleges birtokállományát. Ennek során törölte (Melegdi-vel) Patadi-t, Szántónál e rév Szombat nevét; Zalesi-t Sarlós, a Szentháromság szigetet Sild néven vette fel a monostor birtokai közé, nagy részüket pedig Szent István privilégiumától eltérő rendben sorakoztatta fel oklevelében, s új tételként jelenik meg nála az apácák Madocsa-i vizahalászata. Száz év alatt a szolgáló népek számában és (esetleg) .beosztásukban is változás történt, amit szintén figyelembe kellett venni. Így Szárberényben az alapítás korában a rend 48 ,,füst"-tel és hat halásszal rendelkezett, Simon püspök pedig már 54 mansiónyi szolganépet vett fel az új oklevélbe. Az apácák számára rendkívül fontos volt annak megállapítása is, vajon egyedüli birtokosok-e vagy másokkal közösen gazdálkodnak az egyes falvakban. Simon püspök ítélete szerint Szántó, Máma, Kenése és Csittény önálló birtokuk, a többi (öt) faluban pedig másokkal közösen "birtokolnak. Végül jelentős módosításnak kell tekintenünk, hogy Szent István oklevelének azt a rendelkezését, mely szerint azokat, akik a monostor fennhatósága alatt nem akarnak élni, el kell űzni a rend birtokairól — Simon püspök csupán az önállóan birtokolt négy falujukra korlátozta.

30 Hogy az egyházak mennyire ügyeltek legkisebb birtokrészükre is, bizonyítja oklevelünknek az a kitétele, hogy az apácák Sarlós faluban a földet a pécsi püspök népeivel közösen birtokolják.

31 b) A Szent István-féle oklevél „monasztérion. . . tu métropolitu" paszszusának az 1109. évi oklevélben indokolás nélkül történt törlése zavart okoz — azért, mert magyarázat hiányában nem tudjuk megállapítani, vajon ezzel Simon a veszprémi püspöknek akart-e kedvezni,

32 s hogy (az 1111. és 1113. évi zobori oklevelekben metropolitának titulált)

33 Lőrinc esztergomi érsek hozzájárulásával vagy a nélkül tette ezt? A kérdés tisztázása azért fontos, mert a joghatóságáról való lemondás anyagi veszteséggel is járt, ami az érsek hozzájárulása nélkül alig képzelhető el. Ezért, amíg erre kielégítő választ nem kapunk, fel kell tételeznünk, hogy az alapítólevélnek ez a helye az új oklevél szerzői előtt érthetetlen volt, ezért mellőzték. Azonban az egyházi jög fejlődésének ismeretében megértette Ladomér érsek, aki az 1296. május 12-én Esztergomban tartott tartományi zsinaton — metropolitai joghatóságánál fogva — (metropolitica auctoritate) hajlandó is volt az apácák által bemutatott Kálmán király oklevelének 1109-re datált bővített koholmányát megerősíteni, amely értékesítve a Szent István-féle oklevélnek 1109-ben mellőzött szakaszát — a birtokokon kívül — részletesen sorolta fel a monostornak érseki jellegéből származtatott kiváltságait.

34 A kísérlet a veszprémi püspök ellenállásán hiúsult meg, és csak jóval Ladomér érsek halála után, (1330-ban) erősítette meg a hamisítványt I. Károly király.

35 \