Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Murber Ibolya: A szentgotthárdi fegyvercsempészés mint a magyar szövetségépítés próbája
2017/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények ságosabb útvonalat és eszközöket találjanak.53 A Mussolini által kezdeményezett 1928. április eleji milánói találkozón többek között a fegyverszállítás újabb taktikai részleteinek megbeszélésére is sor került.54 Bethlen levonta a tanulságot: Olaszországra a jövőben is lehet számítani a magyar katonai kiképzés és a technikai modernizáció tekintetében. Ezt a lépést szolgálta Gömbös Gyula (1886- 1936) 1928. évi honvédelmi államtitkári kinevezése is, amely az olasz és osztrák katonai együttműködés elmélyítését eredményezte. Noha Mussolini 1927- től egy aktív, terjeszkedő külpolitikát hirdetett meg, az 1926-tól érvényben lévő olasz hadrend a védekezésre koncentrált. Egy támadásra is alkalmas haderő kialakítására azonban a pénzhiány miatt nem volt mód. Az olasz hadsereg valós erejéről, vagy inkább annak hiányáról a hadsereg vezetése egészen 1935-ig, az etiópiai-háborúig nem is hívta fel a Duce figyelmét.55 így Mussolini ígéretei Magyarország számára is inkább csak nagyvonalú, de többnyire üres ígéretek maradhattak. A szentgotthárdi ügy Ausztriával kapcsolatban is számos következtetés levonására volt alkalmas. Seipel kancellár már 1927 tavaszán kinyilvánította, hogy tudomásul veszi Magyarország fegyverkezési igényeit,56 ezt a nézetét 1928- ban a szentgotthárdi botrány után is megerősítette. Ehhez a Magyarországgal szemben lojális és megértő állás53DDI Settima serie. Vol. 5.333., Vol. 6.73. Idézi: Romsics, 1991.184. p. 54 Romsics, 1991.185. p. 55 Erről bővebben: Juhász Balázs: Olasz-magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok a Bethlen-kormánytól a Gömbös kormányig. Phd-disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bp., 2014.23-24. p. 56MNL OL К 64. 1927. 20t 272 res/1927. Bécs, 1927. június 17. ponthoz az osztrák kormány egészen az 1938-as fennállásáig ragaszkodott. A korabeli magyar külpolitika értelmezésében a szentgotthárdi-eset nemzetközi botránnyá fajulása az osztrák szociáldemokrata párt tervszerű akciója volt. Ezek szerint a baloldali megfigyelők a szállítmányt „már az osztrák határ átlépésétől kezdve állandóan figyelemmel kísérték, hogy a magyar határon az ismert illoyális módon robbantsák ki az egész ügyet.” Magyar vélekedés szerint az osztrák baloldali sajtó együttműködött a kisantanttal a nemzetközi botrány fokozásában is.57 A magyar külügyi vezetés számára ez az eset is azt jelezte, hogy a baloldali befolyás mértékét Ausztriában csökkenteni kell. „Az osztrák közigazgatásban anarchikus állapotok vannak a kormány gyengesége és a szociáldemokrata párt kitűnő megszervezettsége következtében.’’58 A magyar vezetés meggyőződése szerint Ausztria csak abban az esetben válik megbízható szomszéddá, ha egy erős jobboldali kormány tevékenykedik a szociáldemokrata ellenzék hathatós visszaszorításán. Ennek a felismerésnek köszönhetően a Bethlen-kormány még intenzívebben támogatta az osztrák jobboldali félkatonai Heimwehrek államcsíny terveit, amelyhez megnyerte a római vezetés támogatását is.59 Ennek kapcsán az 1928. április eleji titkos milánói tárgyaláson részletesen egyeztetett a két miniszterelnök. Mussolini is egyetértett azzal, hogy a Magyarországra küldendő illegális fegyverek biz-57MNL OL К 64. 1928. 20t 148/1928. Bp., 1928. február 20. 58 Uo. 59 Bethlen Heimwehrpolitikájáról bővebben: Mürber Ibolya: Ungarische Unterstützung für die österreichischen Heimwehren in den späten 1920er Jahren. In: Öt kontinens (Fachzeitschrift der Loránd Eötvös University Budapest) 2019.129-144. p. 49
