Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Murber Ibolya: A szentgotthárdi fegyvercsempészés mint a magyar szövetségépítés próbája
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/2 alkatrészek kerültek elő, hanem gépfegyveralkatrészek. Az eset az osztrák vámőrök47 és ezek után a bécsi rendőrség tudomására jutott, erről több oldalasjegyzőkönyv48 is született. Domony Móric (1872-1944) a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. vezetője és Dittrich Rác a vállalat bécsi igazgatója azt javasolta a bécsi követnek, hogy célszerűbb lenne a fegyverszállításra vonatkozó elképzeléseket előre egyeztetni és az egyes lépéseket összehangolni. Az Rt. vezetői azt javasolták, hogy a csempészett fegyver érkezéséről tájékoztassák őket időben, mert akkor megbízható magyar dokkmunkások végezhetik az átrakodást és elkerülhetővé válnának a hasonló incidensek. Azzal érveltek, hogy ők az illegális fegyvercsempészés szükségességét „hazafias szempontból teljesen átérzik'49 és szívesen szolgálják hazájukat. Kijelentésük alátámasztására Dittrich rámutatott, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű szállítmány Olaszországból Magyarország irányába, hanem közel 140 vagon ilyen áru került már a cégüknél átrakodásra.50 1928. december 16-án Bethlen a luganoi népszövetségi ülésről hazafelé Bécsben négyszemközt tárgyalt Seipellel, aki átadta Bethlennek a bécsi rendőrségjelentését a dunai fegyvercsempészés részleteiről. Kijelentette, hogy az ügyet „nem tartja fontosnak, és nem lát olyan momentumot, mely Magyarországra nézve kellemetlen” lenne. Bethlen ezt tudomásul véve kérte a kancellár közbenjárást a bécsi rendőrségnél, hogy ál47 MNL OL К 64.1927-1928.20t 707/1928. Becs, 1928. december 13. 48 MNL OL К 64.1927-1928. 20t SZ.n./l928. Bécs, 1928. december 16. 49 MNL OL К 64.1927-1928. 20t 707/1928. Bécs, 1928. december 13. 50 Uo. landó tájékoztatást kaphasson a vizsgálati eredményekről, illetve kezeljék az ügyet „diplomatikusan”,51 amit a kancellár meg is ígért.52 * * * A szentgotthárdi fegyverbotrány minden résztvevő számára több tanulsággal is járt. A magyar külügyi vezetés megnyugodhatott, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Noha Magyarország ellen folytatták le a szentgotthárdi ügy kapcsán az első népszövetségi vizsgálatot, annak nem volt messzemenő következménye. Bethlen, ahogy évekkel azelőtt a frankhamisítási botrányba sem bukott bele, úgy most is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar külügyi mozgásteret lehetséges tovább tágítani, hiszen nem olyan erős az ellenállás az egykori világháborús győztesek részéről. Másrészről pedig az 1920-as évek végén szövetségesként szóbajöhető országok - Olaszország és Ausztria - jóindulatú és támogató hozzáállást mutattak a kérdésben, ami Bethlen értelmezésében a további külpolitikai aktivitás irányába mutatott. Egy másik fontos konklúzió volt, hogy Mussolini Olaszországának ilyen kényes nemzetközivé szélesedő ügy ellenére is megérte a magyar érdeket támogatni. Hiszen ha hivatalosan nem is tett Magyarország érdekében lépéseket, a jótékony semlegességen túlmutatva, diplomáciai nyomást gyakorolt az ügy mihamarabbi és fájdalommentes lezárása érdekében. A nemzetközi botrány tanulságaként már 1928. elején Bethlen személyesen tárgyalt a budapesti olasz követtel annak érdekében, hogy a szállításoknál más bizton-51 MNL OL К 64.1927-1928.20t sz.n./l928. Bécs, 1928. december 16. 52 Österreichisches Staatsarchiv. AdR NPA 804 25.719/1928. Bp., 1928. december 20. 48
